galospetri_1

Jótékonysági nap a gálospetri Szentháromság Gyerekotthonban

A Böjte Csaba “nagy családjához” tartozó gálospetri Szentháromság Gyerekotthonban második alkalommal tartottak jótékonysági napot, melyre várták szombaton az intézményt támogatókat, a barátokat.

Pünkösd utáni vasárnap Szentháromság ünnepe, ez idén május 22-re esett. Az azt követő szombatra, 2016. május 28-ra időzítették a második alkalommal megtartott jótékonysági napot a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó gálospetri Szentháromság Gyerekotthonban. A falu bejáratánál kétnyelvű tábla üdvözli az érkezőt, az “Isten hozta Gálospetriben!” köszöntés mellé a gyerekotthonnak helyet adó Fráter kúria eltéveszthetetlenül jellegzetes homlokzatának vonalai adják az illusztrációt. A helyszínen rendezett udvar, kert várta a vendégeket: sok színben pompázó virágok, kis dísztó halakkal, vízköpővel, híddal, a gyümölcsfák között széna illatozott. A mintegy 100 vendéget Bogdán István érmihályfalvi plébános köszöntötte. Név szerint köszöntötte Kopácsi Ferenc kézdialmási (Kovászna megye) és dr. Krakomperger Zoltán debreceni paptestvéreket, illetve Nyakó Józsefet, Érmihályfalva polgármestert (a városból sok gyerek nevelkedik az otthonban), a gálospetrit is magába foglaló Értarcsa polgármestere, Bordás Károly pár perccel később érkezett.

 

Azért jöttünk, hogy találkozzunk a Szentháromsággal, találkozzunk a Jó Istennel, a barátokkal, a gyerekekkel, határozta meg az összejövetel célját Bogdán István, átadva a szót a szabadtéri szentmise szónokának, Kopácsi Ferencnek. A kézdialmási plébános szentbeszédében kifejtette: akik tudnak örülni a világnak, azok egy virágszálra is rá tudnak csodálkozni, miközben hálát adnak mindennapjaikért, követve Isten útját, aki közöttünk van, ha a nevében összegyűlünk és így máris a szeretet országában vagyunk. A plébános elmondása szerint náluk is működik hasonló otthon, ahonnan pár gyerekkel és egy nevelővel érkeztek vendégségbe. A szolgálatot Bogdán István köszönte meg, a Szentírásból vett idézettel irányítva a figyelmet a nap céljára: “Aki befogad egy ilyen gyereket az én nevemben, engem fogad be.” (Mk 9.37) A szentmise végeztével Kosza Erzsébet, az otthon vezetője is köszöntötte a vendégeket (akik most sem jöttek üres kézzel és jórészük a határ túloldaláról érkezett), meghatottan köszönve meg, hogy annak ellenére, hogy Böjte Csaba most nem volt jelen, mégis fontosnak tartották eljönni. A továbbiakban a gyerekek műsora következett, melyben volt vallásos ének, vidám jelenet, népdal, a legkisebbek például a “Ha jó a kedved tapsolj nagyokat” kezdetű dalocskát magyarul, románul és angolul is előadták, nagy tapsot, ovációt kiváltva.

 

A műsor után be lehetett járni az otthont, megnézni a takaros gazdaságot, miközben az épület árnyékában és sátrak alatt ebédhez terítettek. A későbbiekben még voltak szórakoztató programok (például bohócok, de egy Debrecenből érkezett felnőtt csapat tánccal is készült), lehetett ismerkedni, és bizonyára termékeny talajra hullottak Kosza Erzsébet szavai, aki azt kérte: a látogatók vigyék jó hírét a látottaknak, tapasztaltaknak.

 

Forrás: erdon.ro