Nagyvárad-Velencei hívek zarándoklata Máriazellbe

A nagyvárad-velencei katolikus egyházközség hívei, háromnapos zarándoklatot szerveztek az ausztriai Máriazellbe, Közép-Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelyére, amelyet évszázadok óta keresnek fel zarándokok a csodatevő Szűz Anya segítségében bízva.

 

Ezzel folytatni akarták azt a kezdeményezést, hogy minden évben az egyházközség tagjai felkeressenek egy-egy Mária zarándokhelyet. A kis csapat lelki vezetőjük irányításával korán reggel indult el templomukból, ahol imádsággal és énekekkel kérték a Jó Isten és Szűz Mária segítségét és oltalmát az útra. Útjuk első állomása a pannonhalmi bencés Apátság volt, ahol megtekintették a nevezetességeket és imádkoztak az apátsági templomban.

 

Zarándoklatuk második napján érkeztek Máriazellbe, ahol szentmisén vettek részt, melyet az ottani Főapát mutatott be Curaliuc Demeter Nagyvárad-Velencei plébános koncelebrálásával. A Főapát köszöntötte a zarándokokat, külön megemlítve a Nagyváradról, illetve a St Pöltenből érkezetteket. Szentbeszédet magyar nyelven Curaliuc Demeter plébános mondott, kiemelve, hogy mindig van miért imádkozni, fohászkodni Szűz Mária segítségéért, hogy egymás kezét fogva tudjunk egymásért imádkozni és hitünkben megerősödni. A Szűzanya oltalmát kérte a várad-velencei egyházközségre, mind az otthonmaradtakra, mind a jelenlevőkre. A mise befejezése után a várad-velencei zarándokok Mária éneket énekeltek magyarul. Megismerkedtek a bazilika nevezetességeivel:

– Fischer von Erlachsen művészi főoltárával és a Mária kegyszoborral, mely 48 cm magas, fából készült és jobb karjában tartja a kis Jézust. Mária a baljával a gyermeknek egy körtét nyújt, a gyermek pedig a jobbjával egy almát az édesanyjának. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén (szeptember 8.) és a város alapításának napján (december 21.). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták;

– a kegyképpel, melyet Nagy Lajos magyar király adományozott a templomnak miután a török elleni reménytelen harc idején a Szűzanya segítségét kérte, aki álmában megjelent és támogatásáról biztosította a királyt avval, hogy győzelem esetén Zellben templomot építsen, és oda helyezze a kegyképet a Szent László kápolnával;

– Mindszenty József hercegprímás egykori sírhelyével, aki itt nyugodott az 1991-es esztergomi újratemetéséig;

A zarándokok sétát tettek a bazilikát körülvevő kőfal mentén, megtekintették a keleti magyar kaput őrző, Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló kőszobrokat, amelyeket 1711-ben állítottak, valamint a bazilika főkapujánál álló Lajos király ércszobrát.

 

Gamingban is jártak, ahol megtekintették az egykori karthauzi kolostort és templomot, ahol plébánosuk is egy ideig tartózkodott.

Útjuk harmadik napján Bécs nevezetességeivel ismerkedtek meg. Magyarországra visszatérve a győri székesegyházat látogatták meg, ahol imádkoztak a könnyező Szűzanya és Szent László hermája előtt valamint főt hajtottak Apor Vilmos vértanú püspök síremlékénél.

 

Lélekben gazdagodva, élményekkel telve értek haza és hálát adtak a Szűzanyának, hogy oltalmazta őket útjukon.

 

Fleisz Judit