szollos_koncert_kristofi

Johann Sebastian Bach est volt Váradszöllősön

Fiát apja követte a Váradszöllősi Zenei Estek orgonakoncert-sorozatának e heti alkalmán. Kristófi János Zsigmond, a váradi Székesegyház karnagya (bizonyára nem kell őt bemutatnom a kedves olvasónak), fia László fellépése után ült a kis templom nagy orgonájához 2016. október 9-én és ajándékozta meg hallgatóságát egy kitűnő érzékkel összeállított Bach-műsorral. Elfogultságot kell bejelentenem: ha Bach és orgona…, ez számomra Albert Schweitzer felvételeiben cseng össze. Ez a hozzáértőknek nyílván közhely, de a magamnak már régen meg nem engedett otthoni meghitt zenehallgatások nosztalgiáját idézte meg az egy órás koncert. Sallangmentes, őszinte, közvetlen zene a hasonlíthatatlan hangú barokk orgonán, hozzá illő kitűnő előadásban! A műsor nagyvonalúan mellőzte a „bejáratott” műveket. Bach orgonamuzsikájának legbensőségesebb műfajából, a korálfeldolgozásokból válogatott Kristófi János. Két sarokkőként, a műsor kezdetén és közepén egy-egy Concerto csendült fel Bach átiratában: a BWV 595-ös C dúr egy tételes concerto, szerzője Johann Ernst, Szász – Weimar herceg, valamint a szintén C dúr BWV 594-es orgonaverseny, A. Vivaldi op. 7, nr. 5-ös, három tételes hegedűversenyének átirata. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a korálfeldolgozások Bach teljes életművének vezérfonalát képezik. A liturgikus kötöttségek által meghatározott műfaj Bach számára sokkal többet jelentett, mint amit a kor elvárt: nem pusztán ráhangolás a gyülekezet által éneklendő énekre, több, mint a gyülekezeti éneket váltó orgona-közjáték. Bach zenei retorikájának és szimbolikájának egy olyan tárházát fedezhetjük itt fel, amelyet talán csak a nagy passiók zenéjében tapasztalhatunk. Persze a mai hallgatóság számára ezek nem evidensek, hiszen hiányzik elsősorban az dallamok és legfőképp az általuk hordozott szövegek ismerete. Egy-egy szó, kifejezés tiszta zenei leképezése ma már aligha jön át a Bach korabeli közvetlenséggel, mégis innen fakad a korálfeldolgozások sokrétű technikája, színgazdagsága, melyeknek köszönhetően mind a mai napig jó hallgatni ezt a muzsikát. A koncert elején felhangzó három darab (BWV 559 – 601) az Achtzehen Choräle című gyűjteményből származik, melyet Bach életének utolsó évében állított össze Lipcsében. A Nun komm der Heiden Heiland (Jöjj népek Megváltója) dallamra készültek ezek a feldolgozások. Ugyanezen dallamnak negyedik feldolgozása (BWV 599) már egy korábbi gyűjteményből, az Orgelbüchlein koráljaiból válogatott rövid feldolgozások sorát nyitotta meg (BWV 599 – 607). A koncert illő kicsengését adta a Mein Seele erhebt den Herren (Magasztalja az én lelkem az Urat) című nagyszabású fúga-feldolgozás. Az adventi-karácsonyi ünnepkör lutheránus énekeit megidéző darabok érezhetően magukkal ragadták a „kisded nyájat” mely összegyűlt Váradszöllősön (ezen a street fast foodos vasárnap estén is), hogy igaz lelki táplálékkal teljen el és a legszebb élményekkel gazdagodjon. Kristófi János két ráadással köszönte meg a lelkes tapsot: elsőként Alessandro Marcello (1673 – 1747), d- moll oboaversenyének második tételét hallottuk, Bach átiratában (csembalóverseny második tétele BWV 974), második ráadásként J. S. Bach 577- es jegyzékszámot viselő, lendületes G-dúr gigue fúga előadásában örvendezhettünk. A szervezők október folyamán a további három vasárnap estén is szélesre tárják templomuk kapuját, hogy megoszthassák velünk mindazt a zenei élményt amit feltétlenül érdemes magunkévá tenni.

 

Schneider Arnold