legyunk_3

Betegápolóit köszöntötte a nagyváradi Caritas Catolica

A nagyváradi Caritas Catolica immár hagyománnyá tette, hogy minden év május 12-én, az Ápolók Világnapja alkalmával szakmai találkozóval egybekötött ünnepséggel köszöntse a szervezet otthoni beteggondozói programjában, illetve az idősotthonokban szolgálatot végző szakembereket. Idén sem volt ez másként.

A nagyváradi római katolikus székesegyház Jézus Szíve kápolnájában gyűltek össze 2017. május 12-én a szervezet gondozói, egészségügyi asszisztensei, szociális munkásai, akik számára Böcskei László megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét. Prédikációjában arról beszélt, hogy a beteggondozásban, mint az élet többi területén is „húsvéti emberek” kellenek, vagyis olyan személyek, akik nem a biztonságot, a zárkózottságot keresik, hanem nyitnak mások felé, és ez által „átfogják a világot”.

 

Az ünnepi szentmisét követően, a résztvevők az egyházmegyei laikusképző központ dísztermébe vonultak át, ahol Haier-Sikolya Emma főszervező, a Szent Márton Idősotthon koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket. „Ha valaki olyan életet él, amely mindenki számára fejlődést hoz, és ez a fejlődés állandó, nem hal meg vele, az ilyen ember életét Igaz Életnek nevezhetjük – Florence Nighingale betegápoló szavai ezek, aki jómódú, kényelmes életét cserélte fel, amely az éjszakába nyúló betegágy melletti szolgálat jelképévé vált. Emlékére május 12-én tartják világszerte az Ápolók Világnapját. A mai rendezvénnyel hálánkat fejezzük ki szakápolóinknak, idősgondozóinknak, lelki gondozóinknak, szociális munkásainknak, segítő szakembereinknek mindennapi munkájukért és kívánunk mindenkinek sok szép és építő pillanatot a személyes és szakmai életükben egyaránt. Legyünk fény a rászorulók életében” – mondta köszöntőbeszédében Haier-Sikolya Emma.

 

Ezt követően Pék Sándor esperes, Nagyvárad-újvárosi plébános tartott elmélkedést a résztvevő szakembereknek a betegápolás lelki vetületeiről. Mint rámutatott, a beteggondozás nem egyszerű munka, hanem hivatás és szolgálat. Az ilyen jellegű szolgálatnak pedig három fokozata van: először is keresni kell az alkalmat a segítségnyújtásra, másodsorban nagyon fontos az alázatosság – „akiben ott van a nagyság érzete, az nem tud igazán szolgálni” – fogalmazott Pék atya. A harmadik és legmagasabb szint, ha valaki átéli, hogy a szolgálat révén nem csak ad, hanem tulajdonképpen nagyon sokat kap is.

Szó volt még az éberség fontosságáról úgy testi, mint lelki szempontból, az élet és a munka tudatos irányításáról, fejlesztéséről, valamint a szakmai kiégés megelőzéséről is. „Biztos, hogy sok a kereszt, sok szenvedés alakul ki a szolgálat folyamán, de ilyenkor meg kell tanulni a nagyobb képet nézni, és abban meglátni a pozitív dolgokat” – fogalmazott.

A világnapi ünnepség egy közös szeretetvendégséggel zárult a Caritas kantinjában, ahol Rajna József atya, a segélyszervezet igazgatója személyesen és közvetlen hangnemben mondott köszönetet a betegápolóknak, akik a Caritas keretében végzik ezt a szolgálatot, s nagy szeretettel, gyakran erejükön túl teljesítve munkálkodnak azért, hogy jobbá, élhetőbbé tegyék a szenvedők mindennapjait.

 

Szombati Gille Tamás