2

A püspökfürdői Szent László kápolna búcsúját ünnepelték

Fazakas Zoltán Márton premontrei apát, csorna-türje-jánoshida-horpácsi prépost-prelátus volt főcelebránsa és szónoka a kedden, 2017. június 27-én megünnepelt püspökfürdői kápolna búcsújának.

 

Az ünneplőket – vagy ahogy ő fogalmazott, „a gyógyulást keresőket” – Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát, várad-hegyfoki prépost-prelátus köszöntötte. Megjegyezte: a meghívott, a Dunántúlról érkezett Fazakas Zoltán Márton premontrei apát, csorna-türje-jánoshida-horpácsi prépost-prelátus számára nem ismeretlen e vidék, hiszen erdélyi, székely származású, és Szent László tisztelete egész Erdélyben elterjedt. Amúgy pedig ez egy történelmi hely, hiszen ahogy Janus Pannonius is megénekelte, az egykori Szent László-fürdőben a későbbi király fiatalkorában megfordulhatott. A kápolna mögött a múlt század elején még működött az a forrás, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak, azonban ezt a kommunista korszakban betömték, és a kápolna is egyre rosszabb állapotba került. Néhány éve a forrás ismét előtört, azonban a mozgásra megrepedeztek az épület falai.

 

 

Fazakas Zoltán Márton Arany János balladájának soraival üdvözölte a jelenlevőket, akik hozzá hasonlóan eljöttek Szent László nyomába járni. Arra hívta fel a figyelmet: az idén több évfordulót is ülünk, Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. és a szabolcsi zsinat megtartásának 925. jubileumát, melyek nem kerekek ugyan, azonban illik megemlékezni ezekről, például amiatt, hogy a váradi egyházmegye és számos egyházközség védőszentjét tisztelhetjük az uralkodóban. Szent lovagkirályunk a négy sarkalatos erény követésével: az okos döntés képességével, az igazságossággal, a bátorsággal és a férfias önfegyelemmel megmaradásunkat, és minden jóban való gyarapodásunkat szolgálta. Európa közepén két hatalmas népközösség, a germánok és a szlávok által övezett Kárpát-medencében Szent István és Szent László nélkül már aligha élhetnénk magyarként.

 

Arra is kitért az apát: amikor hatalmat adunk valakinek, szűkebb vagy tágabb környezetünkben, rendszerint az történik, hogy visszaél ezzel, Szent László azonban nem ilyen személyiség volt, ezért is példaképként tekintsünk rá. A mi felelősségünk a jelenben, hogy kövessük az általa felkínált és gyakorlatba ültetett eszményeket, melyek a normális élethez való visszatérést kell jelentsék számunkra, például úgy, hogy következetesen ragaszkodunk a korábban felsorolt erényekhez, és legalább minden második fiúgyermeket Váradon Lászlónak keresztelnek meg, nem Kevin, vagy más, idegenül csengő neveket adunk utódainknak – tanácsolta a főpap.

 

Forrás: erdon.ro