caritas_diabetes_1

A kettes típusú diabétesz, mint életstílus-betegség

Egyre több tanulmány mutat arra, hogy a 2-es típusú diabétesz valójában egy életstílus-betegség, ami azt jelenti, hogy megfelelő táplálkozással és egészséges életmóddal a tünetek megszüntethetők, illetve a betegség visszafordítható – ez volt a központi üzenete annak a tematikus előadássorozatnak, amelyet 2017. október 12-16. között a nagyváradi Caritas Catolica meghívására tartott a hollandiai Coby Willemsen, integratív egészségügyi szakápoló, nutricionista.

Az előadások a nagyváradi Caritas-központban, valamint Fugyivásárhelyen, a református templomban kaptak helyet, s bár elsősorban beteggondozással foglalkozó szakápolóknak szóltak, számos magánszemély is bejelentkezett és részt vett rajtuk annak érdekében, hogy önmaga, illetve beteg családtagja részére értékes új információkat szerezzen a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatban. A képzések angol nyelven, szimultán magyar tolmácsolással zajlottak.

Alig harminc évvel ezelőtt, a 2-es típusú cukorbetegséget még „időskori cukorbetegségnek” nevezték. Sajnos manapság egyre több fiatal felnőttet, sőt még gyerekeket is érint. Ez a megváltozott életmódnak tudható be – hangsúlyozta az előadó.

Előadásának keretében Coby Willemsen beszélt többek közt az úgynevezett epigenetikai faktorokról, vagyis azokról a környezeti ráhatásokról, amelyek képesek aktiválni vagy deaktiválni géneket, és ez által negatív vagy pozitív irányba befolyásolják a szervezet működését – mint például a táplálkozás, a testmozgás, alkoholfogyasztás, dohányzás, vagy a stressz.

„Képzeljük el a testünket úgy, mint egy vadonatúj benzinhajtású sportautót. Ha motorinát vagy más nem megfelelő üzemanyagot töltünk bele, akkor egyszerűen használhatatlanná válik, bármilyen jó adottságai is vannak. A szervezetünk is ilyen. Van egy öröklött génállományunk, de az hogy milyen lesz az életminőségünk, az nagyban attól függ, hogy milyen üzemanyaggal töltjük meg a szervezetünket. Az epigenetika győzedelmeskedik a gének fölött, mindig!” – hangsúlyozta.

 

Az előadó beszélt a cukorbetegséget súlyosbító rizikófaktorokról, mint az elhízottság (különösen hasi tájékon), az előrehaladott életkor, vagy a stressz. „Stresszhelyzetben a hüllőagy veszi át az irányítást. Ez az agyunk legősibb része. Még abból az időből való, amikor mamutok és kardfogú tigrisek szaladgáltak a Földön. Ha az ember meglátott egy kardfogú tigrist, stresszhelyzetbe került és az agya három lehetséges válaszreakciót adott: menekült, harcolt, vagy görcsösen lefagyott. Ezeknek bármelyikéhez glukózra volt szüksége az izmoknak. Manapság nincsenek körülöttünk kardfogú tigrisek, de vannak például főnökeink, részlegvezetőink, politikusaink, vagy épp síró gyerekeink otthon. Stresszhelyzetben az agyunk ma is ugyanúgy válaszol mint az ősembernél. Vagyis ha valaki folyamatosan stresszes, annak folyamatosan magas lesz a vércukorszintje is” – fogalmazott. Mint hozzátette, az úgynevezett „családban futó cukorbetegség” is nagyobb részt a családban generációról generációra átörökített táplálkozási szokásoknak, mintsem a génállománynak köszönhető.

Coby Willemsen beszélt még a cukorbetegség diagnosztikai módszereiről, a vércukorszint mérésről és az ún. glikált hemoglobin vizsgálatáról (HbA1c), az inzulinrezisztenciáról, a hipo- és hiperglikémiás állapotokról és tüneteikről, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében használt gyógyszerek különböző funkcióiról és mellékhatásairól.

„A 2-es típusú diabétesz egy életmód-betegség; az epigenetikai hatások befolyásolják a vércukorszint szabályozásban szereplő gének aktiválódását. A gyógyszeres kezelés egy időre mindenképp csökkentheti a tüneteket, de nem gyógyítja meg a 2-es típusú diabéteszt kiváltó okot. Ezen felül nem motiválja a beteget arra, hogy változtasson életstílusán. Mi (mint populáció) és mint szakemberek, nagyon sokat tehetünk azért hogy csökkentsük a szövődmények kialakulásának veszélyét, megoszthatjuk a betegekkel az információt és tanácsokat adhatunk nekik” – hangsúlyozta.

Az előadó mindenképp az életmódváltást helyezte előtérbe a gyógyszeres kezelés helyett, vagy annak kiegészítéseként. „A betegség megelőzésének vagy visszafordításának kulcsfontosságú része a testmozgás. Intenzitása  akkora legyen, hogy felgyorsuljon a szívverés és légzés de még tudjunk beszélni. Hetente öt napon legalább 30 perc, vagy 3×10 perc a javasolt mennyiség. Nem kell feltétlenül edzőtermi gyakorlatokra gondoljunk, a mozgás lehet bármi ami serkenti vérkeringésünket, mint például séta, kerékpározás, tánc, kerti munka, sepregetés, lépcsőzés” – mutatott rá az előadó.

Egy másik fontos rész az étrend – mondta –, amely előtérbe helyezi a zöldségeket, gyümölcsöket, teljes gabonaféléket, félzsíros tejtermékeket, ugyanakkor alacsony telített zsírsavakban, transz-zsírsavakban, koleszterinben, sóban és hozzáadott cukorban. A tányér fele zöldségekből kell álljon, ugyanakkor a szénhidrátok mellé lehetőleg fogyasszunk egészséges zsírokat, mert úgy a cukor lassabban fog felszívódni.

 

„Ha szeretnénk édesítőszerekre cserélni a finomított cukrot, akkor használjunk természetes típusokat, mint a sztevia. A szteviát egy növény leveleiből nyerik, ami 200-300szor édesebb a hagyományos cukornál és évszázadok óta használják Dél-Amerikában. A mesterséges édesítőszerek (aceszulfám-K, ciklamát, szacharin) hatással vannak az agyműködésre; de nem adnak –a cukorhoz hasonló- teltség érzetet, és némelyikük (aspartaam) kihatással van a neurotranszmitterekre, zavartságot okozhat” – hangsúlyozta az előadó.

Coby Willemsen meg is mozgatta a közönséget, bemutatót tartott arról, hogy a különböző ételek mekkora mennyiségű cukrot tartalmaznak, és tanácsokat adott arra vonatkozóan, hogyan válasszon valaki egészségesebb opciókat.

Az előadás végén a hallgatóság kérdéseket is feltehetett. Az egyik legérdekesebb kérdés a dohányzás hatásaira vonatkozott. Mint Coby Willemsen elmagyarázta, a nikotin folyamatosan magasan tartja a vércukorszintet. Ezért van az, hogy sokan kávéval és cigarettával indítják a reggelt, s aztán már nincs is szükségük reggelire. Ha pedig valaki hirtelen abbahagyja a dohányzást, folyamatosan éhségérzetet tapasztal majd, mert a szervezet nincs hozzászokva az alacsony vércukorszinthez. Ezért egyfolytában kívánni fogja az édességeket. A nikotinfüggőség néhány nap alatt megszűnik, de az éhségérzet 3-4 hétig fennmaradhat. Ezért cukorbetegek esetében az a legjobb, ha eleve nem dohányoznak, vagy ha már dohányosok, akkor ne hirtelen, hanem fokozatosan szokjanak le róla” – hangsúlyozta.

Az előadásokon összesen mintegy száz személy vett részt, beleértve a Caritas idősotthonokban, illetve otthoni beteggondozásban dolgozó szakápolóit, valamint érdeklődő külsős szakembereket és magánszemélyeket.

 

 

Szombati Gille Tamás