m

Mátraverebély-Szentkútra zarándokoltak a székelyhídi hívek

A Székelyhíd-i római katolikus egyházközség zarándoklatot szervezett 2017. november 11– én, Szent Márton napján Mátraverebély-Szentkútra. Mély, de ugyanakkor vidám hangulatú, feledhetetlen élményben volt részük a zarándokoknak, akiket Fejes Antal atya és Kiss Kamill szerzetes fogadott és köszöntött, Isten áldását kérve rájuk.

 

Délben szentmisén vettek részt a szentkúti Nagyboldogasszony-templomban, amelyet VI. Pál pápa emelt Basilica Minor rangra 1970-ben. A szentmisét házigazda minőségben Fejes Antal atya celebrálta, Ozsváth József székelyhídirómai katolikus plébános, a zarándokok vezetőjének és lelki irányítójának koncelebrálásával.

 

Fejes Antal atya beszédében arra próbálta ráirányítani a figyelmet, hogy milyen fontos üzenete lehet ma is számunkra Szent Lászlónak. Keressük meg életünkben, hogy Szent László bátorsága vajon hogyan akar érvényesülni a mi élet vezetésünkben is. Beszédében a szónok szólt Szent László példamutató életéről, a Nagyváradi Egyházmegye és a Mátraverebély-Szentkút közötti kapcsolatról.

A hagyomány szerint 1091-ben a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki egy szakadék fölé ért, de onnan reménytelen volt a továbbjutás. Ekkor lovával átugratta a szakadékot és a legenda szerint a patkószegek nyomán forrásvíz fakadt, mégpedig gyógyító forrás. Említést tett Szent Márton életéről is: Isten akarata valósult meg benne, hiszen életét csodák és gyógyulások kísérték.

Záró gondolataiban a Boldogságos Szűz Máriát említette – akit magyar nyelvünkön nem egyszerűen szentnek, hanem szentségesnek mondunk –, a legnagyobbat a szentek közül, hiszen neki adatott az a kegyelem, hogy anyja legyen a megtestesült Igének. Míg a szentek az Úr Krisztus teljességéből merítik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket, addig a Boldogságos Szűz ugyanebből a Forrásból megkapott minden kegyelmet, amit teremtmény egyáltalán kaphat: ő a ,,kegyelemmel teljes”. Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idők teljessége, megtörtént az, ami a természet rendjében sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő: anya lett a szűz és fia született: Jézus, a mi Megváltónk.

 

A zarándokok a kegyhely történetével is megismerkedhettek. Balogh Antal remete templomépítésbe kezdett annál a forrásnál, melyet egy legenda szerint egy néma fiú talált. Az alapozás elkezdése után az Almásy család támogatásával épült fel a templom 1758-63 között. VI. Pál pápa Bazilika Minor rangra emelte a templomot 1970-ben, Erdő Péter bíboros pedig Nemzeti Kegyhelynek nyilvánította 2006-ban. A templom hagyma sisakú, két tornyú, barokk stílusban épült. Bejárata felett a Vereb és az Almásy család címerei láthatók. Jobb oldalán márványtáblák hirdetik a Basilica Minor rangot és azt, hogy kegyhellyé nyilvánították 1290-től. Egy másik márványtáblán a teljes búcsú mindennapi elnyerhetőségének a feltételei olvashatóak.

A templomban egy Szűz Mária kegyszobrot tartanak. A mennyezeti boltozaton a következő témákat ábrázoló csodaszép freskók láthatóak: Szent László vizet fakaszt, Szűz Mária mennybevétele és Szűz Mária meggyógyítja a néma pásztorfiút. Baloldalon Szent Istvánt és Assisi Szent Ferencet, míg jobb oldalon Szent Józsefet és Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablakok láthatóak.

A templom bazilikában található, a fő oltár mögötti kegy oltáron.Szűz Mária szobor, jobb oldalán a kis Jézussal, bal kezében jogarral.

 

A zarándoklat változatos programjai által lelki élményekkel gyarapodtak a résztvevők. Testileg kicsit megfáradva, de lelkileg felüdülve és megújulva, élményekkel gazdagon tértek haza otthonaikba. Köszönet és hála Istennek, Ozsváth József székelyhídi plébánosnak, a zarándoklat vezetőjének, a magyarországi vendéglátóknak, illetve mindazoknak, akik abban segítettek, hogy az utazás ne csak kirándulás, hanem igazi zarándoklat, lelki feltöltődés legyen.

 

Tatai István