idnap_007

Betegek Világnapját ünnepelték Székelyhídon

A Betegek Világnapján, 2018. február 11-én, vasárnap 11.00 órakor Székelyhídon Ozsváth József plébános mutatta be a szentmisét a helyi római katolikus templomban. A szentmise keretében a plébános húsz betegnek szolgáltatta ki a betegek kenetének szentségét. Az eseményt háromnapos előkészületi idő előzte meg. A hívek közössége együtt imádkozott értük és minden beteg embertársukért.

 

II. János Pál pápa 1992-ben rendelte el, hogy minden év február 11-e legyen a Betegek Világ napja. Az ellene elkövetett merényletet követően egyre inkább megtapasztalta a betegség keresztjét, és különös együttérzéssel fordult a betegekhez. A plébános szentbeszédében megemlítette, hogy 1858. február 11-én ezen a napon jelent meg a Szűz anya Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes-ban, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. E helyen 1864-ben templomot építettek, amelynek IX. Pius pápa bazilika címet és előjogokat adományozott. Lourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió és a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehető. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését.” Egyre több templomban február 11-én csoportosan szolgáltatják ki a szentséget azoknak, akik előzőleg kérik azt.

 

Istenes Szent János 1537-ben a spanyolországi Granadában kórházat létesített, majd szellemi öröksége folytatására megalakult az Irgalmas Testvérek közössége, akik a mai napig az Irgalmas Rend keretében végzik áldásos tevékenységüket. Szerzetesi fogadalomra épülő életük célkitűzése a betegek gyógyítása, ápolása. Szolgálatukban az embermentő Jézus Krisztusra hivatkoznak: „Azért jöttem, hogy életük legyen és bővebben legyen”. A teljes életet élő ember az egésznek, azaz a közösségnek élő és éltető része. Az ilyen ember teljesen egészséges. A betegség miatt a testi, lelki, szellemi jólétben támad zavar. Ez nemcsak testi betegséget jelent, hanem ennek velejárója a szegénység is. Ez együttesen az ember nyomorúsága. Jézus korában ezeket az embereket teljesen kirekesztették. Ezzel azt akarták kifejezni, hogy nem tartoznak az egészt jelentő közösséghez, nem egészségesek. Jézus és az egyház küldetése, az emberiség tanítása, találkozás a betegekkel, az élet értelmét keresőkkel, és azokkal, akiket semmibe vettek, hogy meggyógyítsa, az élet értelmére megtanítsa és a semmibe vettek ember voltát igazolja a hit által. Így lesz az ember újra a közösség élő tagja.

 

Ozsváth József plébános szentbeszédében úgy fogalmazott: a betegség egy állapot, amely valamikor mindenki életében bekövetkezik; mindannyian megtapasztaltuk, milyen betegnek lenni, legyen az súlyos vagy könnyedebb. Sokkal nagyobb empátiával tudunk tekinteni más betegekre, ha már mi is átéltük azt valamilyen formában. Fontos, hogy feltegyük magunkban a kérdést: hogyan tudunk segíteni másokon? Az orvosok, az ápolók szakmai tudásuk szerint segítenek a legtöbbet, mi azonban a lelki gyógyulásban nyújthatunk segítséget embertársainknak.

A szentmise ünnepélyességét emelte Péter Tibor és Meleg Beáta kántori szolgálata. Jelen voltak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett székelyhídi Gyermek Jézus Otthon neveltjei, gyermekei és vezetője, Kovács Ágnes, mindenki Ági nénije.

 

Tatai István