A püspöki kápolna búcsúját ünnepelték

A római katolikus püspöki palota kápolnájának búcsúünnepét tartották 2018. november 14-én. Prédikációjában Böcskei László megyés püspök beszámolt az elmúlt héten Rómában tett ad limina látogatásáról, átadva Ferenc pápának üzenetét.

 

Bevezetőjében az egyházmegye elöljárója megjegyezte: az idén a római látogatás miatt a megszokottnál később ülik meg a kápolnabúcsút, de fontosnak tartotta, hogy az egyházmegye szívében, központjában együtt ünnepeljenek, hogy Borromeo Szent Károly tanítását követve, az ő példájára tekintve mi is megerősödjünk, ki tudjunk tartani a feladataink teljesítésében, melyre az Úr hívott bennünket. Egy megszentelt helyen, gyűjtőpontban, ahol megalapozódik minden, és ahol az Úrral való közösségben érezni lehet az ő közelségét. Ihletet, lelkesedést és lendületet kapunk ahhoz, hogy lelkiismeretesen próbáljuk végezni mások javára és szolgálatára a feladatainkat.

 

A szentbeszédben Böcskei László felidézte, hogy az ad limina látogatáskor Ferenc pápa azzal fogadta a püspököket, hogy nem készült beszéddel, így ne számítsanak arra, hogy valamilyen hivatalos beszédet fognak hallani tőle, inkább azt szeretné, hogy beszélgessenek egymással, és úgy tekintsenek rá, mint a testvérükre. Bátran és nyíltan közöljék, ami a szívükön van, és lehetnek akár kritikusak is vele szemben, mert már hozzászokott. Fontos ugyanis – ezt már a megyés püspök magyarázta –, hogy a püspökök, a papok, a szerzetesek és nővérek, a világi munkatársak, mindazok, akik meghívást kaptak az örömhír hordozására, őszintén továbbadják ezt a világnak. Ezen magasztos feladat teljesítése, a helytállás különösen lényeges napjainkban, amikor a hit folyamatos ostromnak van kitéve, az emberek önmagukat dicsőítik és énközpontúak. Holott nem ez kell legyen a helyes magatartás, hanem ahogyan Borromeo Szent Károly is nem saját magára koncentrált, hanem a hivatását teljesítette, nekünk is bele kellene úgymond érezzük magunkat a küldetésünkbe ahelyett, hogy céltalanul, csupán önmagunkért legyünk ott valahol.

 

A prédikációban említést tett a főpásztor arról is, hogy több hivatalban és a kongregációnál járt püspöktársaival együtt. Az ilyen típusú látogatások ugyanis nemcsak arról szólnak, hogy a püspökök beszámolnak az otthoni egyházi életük sikereiről és kudarcairól, és bátorítást kapnak. Többször felvetődött, hogy mit szeretnének tenni a jövőben, és a Szentatya aláhúzta azon felelősségüket, hogy az örömhírt elvigyék az emberekhez, és mindenki erős legyen, ki tudjon tartani a mindennapokban. A püspöki kongregációnál a bíboros prefektus úgy fogalmazott, hogy haladó, élen járó, fokozatosan emelkedő újraépítésre van szükség. A főpásztor szerint ezért akár a papi élet átértékelését is fel kell vállalni, hiszen a papok tevékenysége történelemformáló is lehet, nem csak egy szűk kis körre gyakorol hatást. „Isten ugyanis nem közönségnek hív, hanem arra, hogy közösség legyünk”.

 

A testvéri viszony is szóba került, vagyis az, hogy nem elég kényelmesen élnünk egymás mellett, hanem tudatosítanunk kell magunkban azt, hogy tekintettel kell legyünk másokra is, testvérként elfogadva őket. Ugyanakkor nagylelkűnek is kell lennünk, és a kezdeményezők lelkületével kell keresnünk annak az esélyét és lehetőségét, hogy kezet nyújtsunk egymásnak. Az egyházfő a periféria gondolatkörére is kitért, azt kérve: mielőtt elindulnánk megkeresni a perifériákon élőket, tartsunk lelkiismeret-vizsgálatot, hiszen lehet, hogy nincs messze, hanem bennünk van a periféria abban az értelemben, hogy nem tudunk átlépni a saját kényelmünkön és más buktatókon, szabad utat engedni annak, hogy segítsünk a rászorultaknak. A szentté avatási kongregációnál pedig a bíboros-prefektus arra figyelmeztetett, hogy ha valamit elértünk, akkor nem mi vagyunk a hősök, mert Isten pecsételi meg azt, amit mi a hozzájárulásunkkal kibontakoztatni próbálunk az ő ügyéért a közösségben, ahová tartozunk. Beszámolóját a megyés püspök az egyházfő szavaival zárta: „Figyeljünk arra, hogy az Úr a mi életünkben jelen legyen. Vigyázzunk egymásra is, és gondoskodjunk a teremtésről.”

 

Forrás: biharinaplo.ro

 

KÉPEK