A nagyváradi Szent József kápolna búcsúünnepe

Szent József ünnepén, 2019. március 19-én,Böcskei László váradi megyés püspök hálaadó búcsús szentmisét mutatott be a Caritas Catolica székhelyén, a Szent József Központ kápolnájában.

Bevezetőjében Böcskei László megyés püspök azt emelte ki: Szent József, a Boldogságos Szűzanya jegyesének ünnepét jöttek együtt átélni. Szent József rejtett életének mély üzenete lehet számunkra, akik keressük a helyállásban való megerősödés forrásait, tőle tanulhatunk ugyanis. A gondviselés ugyanakkor úgy akarta, hogy ez a hálaadó szentmise a Caritas székhelyén legyen bemutatva, mely a szent oltalma alatt áll. Gondolni kell tehát ilyenkor azokra is, akik ezen szervezet munkatársainak gondjaira, törődésére vannak bízva, kérve Istent, hogy adjon vigasztalást, fényt, erőt és lelkesedést.

 

Homíliájában az egyházmegye főpásztora megjegyezte: minden reggel általában a különféle rádióműsorokban bemondják, hogy aznap milyen eseményeknek van az évfordulója, röviden megemlékeznek olyan neves személyekről, akiket ismer a világ, mert jót tettek, kitűntek valamiben, vagy talán félresikerült az életük. A figyelem középpontjába emelik őket sok-sok évtized, évszázad távlatából. Most is ez történik, és a kérdés az, hogy miért tiszteli az egyház Szent Józsefet? Élete rejtett, inkább a háttérben maradt, így a különféle ábrázolásai, hogy mégis valamilyen képünk legyen róla, az erényeit, a meghatározó attribútumait emelik ki.

A felolvasott szentírási részből három dolgot tudunk meg vele kapcsolatban. Dávid utódai közül volt, tehát nem lehetett akárki, gyökerek nélküli jöttment, hiszen a származása visszavezethető ahhoz a törzshöz, néphez, melyet Isten kiválasztott, hogy beteljesítse ígéretét az emberek javára. Azt is megtudjuk, hogy József igaz ember volt. Ez egy egyszerű mondat, de minden benne van, napjainkban is nagy dolog, ha valakiről ki lehet ezt jelenteni. Ugyanakkor arról is értesülünk, hogy József álmában megjelent az Úr, és ő nyitottnak mutatkozott az égi jelek iránt. Az határozta meg tehát az egyéniségét, hogy befogadó volt, nem zárkózott magába, hanem engedett a külső behatásnak még akkor is, ha nem tudta meghatározni pontosan, hogy mi is az.

 

Arról is beszélt a váradi egyházmegye elöljárója: a szigorú ószövetségi törvények alapján akár azt is megtehette volna József, hogy elbocsátja, vagy drasztikusabban megbünteti a hűtlenséggel megvádolt Máriát, ő azonban ehelyett lehetőséget teremtett arra, hogy megértse a másik embertársa, vagyis Mária titkát. Azáltal, hogy ügyesen és bátran megoldotta a helyzetet, amibe került, növekedni kezdett Isten szemében, azzal pedig, hogy nem intézkedett indulatból, azonnal, hanem időt engedett a megértésre, eszköz lett Isten kibontakozó, örök érvényű tervében.

 

Máriának pusztulnia kellett volna a szabályok alapján, mert más volt. Napjainkban is vannak olyanok, akik szenvednek, betegek, valamilyen fogyatékkal élnek, vagy a kirekesztés, a kitaszítás veszélyének vannak kitéve. Szent Józseftől megtanulhatjuk azt, hogy mindenkinek joga van a gondoskodásra, a törődésre, hogy az a küldetésünk, hogy ne veszítsük el az érzékenységünket. Legyünk tehát nyitottak és befogadóak mások problémái iránt, lássunk a dolgok mélyére, és próbáljuk megérteni felebarátaink titkát, ahogyan Szent József is tette, és az ő tanítását és példáját követve, a Caritas munkatársai is teszik.

 

A megyés püspök szolgálatáért Rajna József atya, az egyházmegyei Caritas igazgatója mondott köszönetet. A szentmisén részt vett egy olyan idős úr is, Márkuc Tibor, akit 77 évvel ezelőtt, 1942-ben kereszteltek meg a kápolnában, amikor az épületben szülészet működött. (A kommunista időben aztán Tiberiu Mărcuţiura románosították ezt, ezen a néven vált ismertté vasúti mérnökként, tanárként, iskolaigazgatóként).

 

Forrás: erdon.ro

Follow by Email
Facebook