Ne ragadjunk meg a pálmalengetésnél – Virágvasárnap a székesegyházban

Bőséges programkínálatból választhattak a nagyváradi hívek virágvasárnap, 2019. április 14-én, a nagyhétre, valamint Húsvét szent ünnepére való készületükben, ráhangolódásukban. Délben Böcskei László megyés püspök mutatott be ünnepi szentmisét a székesegyházban, délután a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai mutattak be passiójátékot az egyházmegye főtemplomában, este pedig a székesegyház Szent Cecília gyermek és felnőtt kórusai adtak koncertet Stabat Mater címmel.

 

A Püspöki Palota előtt megtartott hagyományos barkaszenteléssel és a székesegyházba való vonulással kezdődött a virágvasárnapi szentmise.

 

Urunk Jézus szenvedéstörténete, az u.n. passió idén Szent Lukács evangéliuma szerint hangzott el, a székesegyház Szent László kórusának előadásában, Kristófi János karnagy vezetésével.

 

Prédikációjában a főpásztor kihangsúlyozta, hogy Virágvasárnap már Urunk szenvedésének hangulatába vezet be minket. Feltesszük ilyenkor a kérdést: Hogyan viszonyulunk mi a Virágvasárnap eseményeihez? Hol a mi helyünk?

A liturgia ilyenkor a templomon kívülre vezet minket, amikor barkát szentelünk, és úgy vonulunk ünnepélyesen a templomba, akárcsak az őskeresztények tették. A liturgia másik fő momentuma a passió.

Virágvasárnap latin neve Dominica in palmis. A név a pálmára, a győzelem, a megdicsőülés jelére utal. De Virágvasárnap latin nevének van ugyanakkor egy második része is: de passione Domini, ami a kínszenvedésre emlékeztet. Amikor ezt a kettőt együtt szemléljük, akkor többet érthetünk meg Virágvasárnap lényegéből.

 

Ha választani kell, mi szívesebben soroljuk magunkat az ujjongó tömegbe, akik örömmel fogadjuk a Megváltót. De veszélyes ez az állásfoglalás, mert fennáll annak a veszélye, hogy elutasítsuk azt, ami azután jön: a kiszolgáltatottságot, szenvedést és a halált. Mert a Getszemáni kert nyugtalanságot kelt bennünk, a mai emberben is. Miért engedte meg Isten, hogy Jézus sorsa ne az ujjongó hozsannában teljesedjen ki, miért engedte meg a tragikus folytatást? A Szentírás ad választ erre: Isten saját Fiát sem kímélte…

Virágvasárnap nem a mai világ logikája szerint szólít meg minket. Az evangéliumokra reflektálva észrevesszük, hogy Jézus sok esetben előkészíti apostolait arra, ami következni fog, a szenvedésre. De egyenesen a szenvedésről nem beszél, hanem a bűnök átkának feloldó áldozatról, ami ellen nem tiltakozik.  A nagypénteki keresztre feszítés a legkilátástalanabb képet mutatja. Jézus önfeláldozó magatartása, amely a kereszten csúcsosodik ki, azért van, mert Isten szereti az Ő népét. Hűtlensége ellenére sem mondott le róla, hanem a legnagyobb árat fizette teremtésének a megváltásáért.

 

Nehezen hozunk áldozatot a mindennapokban. Inkább saját hasznunkat nézzük, azt próbáljuk érvényesíteni. Innen már csak egy lépés a mások kihasználása, a saját céljaimnak eléréséért. Virágvasárnap nem erről szól, hanem az önfeláldozásról. Arra hív minket Isten, hogy fedezzük fel az Ő nagy ajándékát, amelyet fia által adott nekünk. Értsük meg, hogy ez az áldozat nem egy elmélet, nem egy filozófia, hanem egy tudatosan vállalt cselekedet, tény.

Van egy harmadik magatartásforma is: a közömbösség, félreállás, amikor nem akarunk belekeveredni Isten tervébe és abba, amit nekünk szánt. XVI. Benedek pápa tanításában szerepel az a kijelentés, amely szerint a megváltást nem elég szemlélni, hanem tenni kell azért, hogy rajtunk keresztül is, Isten megváltó műve hatékonyabb legyen a világban. Vállaljuk fel ezt a mi életünkben is. Ne ragadjunk meg a pálmalengetésnél, vállaljunk áldozatot családunkért, szeretteinkért, de még az idegenekért is. Legyünk ott, ahol szükség van ránk, és mindig ott legyünk, ahol Isten akarata érvényesül – biztatta a híveket a szónok.

 

A Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai Zalder Éva Mária, Benedek Ramóna és Nyírő Szabolcs vezetésével a kereszténység legnagyobb ünnepére Az Úr életre kelve ismét, örökre él s életre hív című húsvéti misztériumjátékkal készültek, amit Virágvasárnap, egyben az Ifjúsági Világnapon 17.00 órakor a székesegyházban is bemutattak. A passiójáték után a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség egy kötetlen együttlétre hívta a fiatalokat, hogy közösen hangolódjanak a nagyheti szertartásokra, egymást is jobban megismerjék és bátorítást kapjanak a feltámadt Krisztus melletti tanúságtételre.

 

Ezzel azonban a virágvasárnapi programkínálat még nem ért véget, hiszen 19.00 órakor komolyzene koncerten vehettek részt az érdeklődök. A Szent Cecília gyermek- és felnőtt kórusai léptek fel a székesegyházban. Giovanni Battista Pergolesi Stabat Mater, valamint Esterházy Pál művei hangzottak el. Az est vendégművészei Cormoș Viktória (szoprán) és Lukács Annamária (mezzoszoprán) voltak. Közreműködött Costin Éva és Székely Boglárka hegedűn, Vasile Vulturar mélyhegedűn, Ichim Beáta gordonkán, Seretoc Flaviu Emanuel nagybőgőn, Kribus Mónika zongorán. A zenei esemény fő szervezője és vezetője Oláh Gabriella székesegyházi kántornő volt.

 

KÉPEK BARKASZENTELÉS   |   KÉPEK PASSIÓJÁTÉK   |   KÉPEK KONCERT

KONCERT VIDEO

Follow by Email
Facebook