Megszentelték az új olajokat a nagyváradi székesegyházban

A nagycsütörtöki krizmaszentelési mise 10.00 órakor kezdődött a nagyváradi székesegyházban 2019. április 18-án. Az egyházmegye papsága együtt misézett a főpásztorral. Az ünnepi liturgia két kiemelkedő mozzanata a papok szentelési fogadalmának megújítása, valamint az év folyamán a szentségek kiszolgáltatásánál használt olajok megszentelése volt (keresztelendők olaja, betegek olaja és a szent krizma). Az egyházmegye papságán kívül, a szentmisén részt vettek a szerzetesek és szerzetesnők, valamint a Szent László Teológiai Líceum diákjai és tanárai.

 

A szentmise elején a megyés püspök köszöntötte a papokat, a megszentelt élet képviselőit, a diákokat és a híveket. A bevezető szavakban a figyelmet Jézusnak azon szavaira irányította, amelyekkel apostolait az egész világra küldte, az evangélium hirdetésére. Ezekben a szavakban benne van a küldetés, amelyre minden megkeresztelt embert, és főleg azok, akik a szent szolgálatra vállalkoztak, egyszer és mindenkorra elköteleződött. Van ebben a küldetésben egy jövőre való utalás – mondta az egyházmegye elöljárója – mert Jézus az Ő követőitől egy olyan közösséget és egyházat akar, amelyben megvalósul az örök életnek a reménye. A papok és szerzetesek figyelmét továbbá arra hívta fel Böcskei László püspök, hogy ebben a szentmisében két dologra összpontosítsanak: az egyik a hivatás – meg kell köszönni Istennek a hivatás nagy kegyelmét, és kérni kell, hogy küldjön új papi és szerzetesi hivatásokat; a mási az új reménynek a közvetítése, a szentségek kiszolgáltatása által.

 

A prédikációban a főpásztor a papi szolgálat fontosságáról, a papi magatartás normáiról és a szent liturgia méltó módon való megünnepléséről beszélt.

A Kléruskongregáció 1994-ben kiadott A papi élet és szolgálat direktóriuma szerint a pap, mint Krisztusnak a szentségi és látható jele és folytatása, különleges felelősséggel épül bele az üdvösség erőterébe. Identitása az ige és a szentségek szolgálatából ered, és innen származnak azok a sajátságos kapcsolatok, amelyek meghatározzák, és minden más világi szolgálat fölé emelik küldetését. Ahogyan minden megkeresztelt ember kapcsolatba kerül a Szentháromságos Istennel, úgy a szentelés által a pap még bensőségesebb kapcsolatba kerül az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel.

 

A szolgálati papságban a Szentlélek működése által egyesülünk a Főpappal, a Jó Pásztorral, Isten Fiával, akit az Atya a világba küldött. A pap élete és tevékenysége, Krisztus életének és tevékenységének a folytatása kell, hogy legyen: ez a mi identitásunk, ez a mi méltóságunk, egyben örömünk forrása, és életünk egyetlen igazsága. Törekednünk kell arra, hogy papságunkat nem elszigetelten, és egyéni módon éljük. Törekednünk kell ugyanakkor a testvéri közösségre is – tanácsolta a megyés püspök, aki beszélt a kísértésekről, a veszélyekről és a támadásokról is, illetve az ellenük való védekezési és megerősödési lehetőségekről: a lelki élet elmélyítése és a Krisztussal való szoros egység. Csakis a Mester jelenlétében és közelségében érezhetjük jól magunkat, éppen ezért szükséges, hogy gyakran visszatekintsünk hivatásunk történetére, és javítsunk ott, ahol szükséges. Próbáljuk meg újra és újra feléleszteni magunkban hivatásunk fölötti örömünket, tudjuk mindig örömmel elmondani azt, hogy papok vagyunk.

 

A világ kritikus szeme alig várja, hogy eltérjünk attól, amit egy igazi papnak képviselnie kell, ezért mindig meg kell találni azokat a forrásokat, amelyek erőssé tesznek: a papi közösség egy megtartó erő, a szentmisék, az imádságok. Bízzatok, mert legyőztem a világot – ezekkel a szavakkal bátorítja Jézus az Ő tanítványait, és készíti őket a nagy feladatra.

 

A prédikáció végén hálaadásra biztatta a püspök a papokat a kapott hivatásért, megköszönte nekik eddigi állhatatos szolgálatukat, és az Örök Főpap oltalmába ajánlotta őket.

A szentmise élő közvetítésben követhető volt az egyházmegye Facebook oldalán.

 

 

KÉPEK  |  VIDEO

Follow by Email
Facebook