A kassai vértanúkra emlékeztek a premontrei széktemplomban

A nagyváradi premontrei préposti széktemplomban ünnepi szentmisével emlékeztek meg a kassai vértanúk megkínzatásának négyszázadik évfordulójáról. Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost-prelátus mutatta be szentmisét szombaton, 2019. szeptembe 7-én.

Bevezetőjében Fejes Rudolf Anzelm apát arra hívta fel a figyelmet: a templom számára ez a Fájdalmas Szűzanya napja, azonban szeptember 7. egy különleges évforduló és tulajdonképpen a premontreiekhez is kapcsolódik, az anyaszentegyház pedig arra emlékezik, hogy 1619-ben ezen a napon halt vértanúhalált két jezsuita szerzetes és egy kanonok.

A prédikációban Fejes Rudolf Anzelm hangsúlyozta: a kassai vértanúk ünnepe a felvidéki magyarság, az identitás megőrzése és a katolicizmus előrehaladása szempontjából fontos. Ahol letartóztatták és megkínozták a három mártírt, az az épület premontrei rendház, de valamikor jezsuita rendház volt, csak 1802-ben kapták meg a premontreiek. A vértanúk tiszteletét azonban tovább vitték, és ebből még bajuk is származott: a 300. évfordulón, 1919-ben Vass Keresztély kanonok, gimnáziumi tanár az emlékező szentmisén a fanatizmusról és a nemzetek közötti uszításról beszélt, ami miatt kiutasították Csehszlovákiából. Az egyik vértanúnak amúgy Bihar megyei kötődése is van, ugyanis a kágyai Pongrácz-családból való.

Körösi Márk középiskolai tanulmányait Grazban végezte, ugyanott hallgatott bölcsészetet is. A zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, ahonnan pappá szentelve 1615-ben tért haza. Hamarosan felfigyelt rá Pázmány Péter érsekprímás, és meghívta elöljárónak a nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi igazgatója. Grodecz Menyhért 1603-ban Brünnben (ma Brno) lépett be a jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé. Pongrácz István középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brnói jezsuita novíciátusba, 1615-ben került Homonnára a Jézus-társasági kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is 1618-ban küldték, nemcsak a helyőrség magyar ajkú katonái, hanem a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztorának.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támadása 1619 augusztusában Sárosban találta Pongráczot, aki késedelem nélkül Kassára sietett. Ide menekült Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek hadai elől Körösi Márk és Grodziecki Menyhért is. Midőn Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá érkeztek, Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával kilátástalannak látta a harcot, tekintettel a város protestáns vezetőségére.

Másnap létrejött a város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem esik bántódása. Szeptember 5-én bevonultak a hajdúk a városba, és tüstént fölrúgták a megállapodást: Dóczit bilincsbe verték, s elhurcolták Erdélybe. Rákóczi meghagyta, hogy a három papot tartsák szigorú házi őrizetben. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket. Az első sikertelen kísérlet után szeptember 7-én, éjféltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után Körösi Márkot és Grodziecki Menyhértet lefejezték, Pongrácz Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, s mellédobták a másik két vértanú testét is.

Follow by Email
Facebook