Misszióban az egyházmegye betegeinél

A Ferenc pápa által meghirdetett Missziós Hónap záróakkordjaként a katolikus Caritas otthoni beteggondozói programjában ellátott betegeket látogatta meg Böcskei László római katolikus megyéspüspök 2019. október 30-án, szerdán. A főpásztor körútja során olyan élethelyzetekkel találkozhatott, ahol már csak a hit és a gondozók lelkiismeretes munkája hozhatott enyhülést a mindennapok szenvedéseiben, küzdelmeiben.

Szalacson, Tasnádszántón, Tasnádon és Margittán tett látogatást olyan beteg, idős személyeknél, akiket az egyházmegyei Caritas munkatársai egészségügyi és szociális ellátásban részesítenek. A megyéspüspök nem csak a gondozottakkal beszélgetett el, hanem a gondozóikkal és önkormányzati képviselőkkel is – szemrevételezte a mindennapi munka menetét, és igyekezett lelki megnyugvást nyújtani a szenvedőknek.

Az tölt fel, ha mosolyognak

„A betegeknek gyakran a kedves szó teszi a legjobbat, és az hogy meghallgatjuk őket.  Minket pedig teljesen feltölt, amikor látjuk rajtuk, hogy megkönnyebbültek, mosolyognak. Persze ellátjuk őket, kötözzük a sebeiket, de azt tapasztaljuk, hogy valójában a lelki gyógyítás a legfontosabb a számukra. Nagyrészt olyan pácienseink vannak, akik egyedül élnek. Lehet hogy vannak gyermekeik, unokáik, de azok más városban vagy országban élnek, nem tudnak napi szinten mellettük lenni, bevásárolni nekik, orvoshoz vinni őket. Ebben segítünk mi: átkötözzük a sebeiket, nyomon követjük a vérnyomásukat, vércukorszintjüket, kiváltjuk a gyógyszereiket, de be is vásárlunk ha kell, mert nem tudnak a boltig. Néha egy kis apróság is nagyon sokat számít nekik: akár az hogy megkérdezzük hogy aludtak, mit álmodtak, hogy telt a napjuk, és egyáltalán, hogy van akinek kiönthetik a lelküket” – mondták el a főpásztor kérdésére válaszolva Albert Adrienn és Kökövics Annamária, a Caritas Catolica szalacsi egészségügyi asszisztensei.

Egy program, ami reményt ad

„Nagyon örültünk, amikor beindult a házi beteggondozás, mert ez egy olyan hiánypótló dolog, ami rengeteg család életét megkönnyíti. Legfőképpen azokról beszélünk, ahol ágybanfekvő, vagy mozgásukban korlátozott betegek vannak. A fiatalabb generáció dolgozik, és szinte minden családban van egy idős, akit nagyon szeretnek, de ugyanakkor mégis egyfajta terhet jelent az ellátása a távolság, az idő, vagy a pénzhiány miatt. Ezeknek a családoknak tudunk segíteni ezzel a programmal, amely ugyanakkor segítség az idősek számára is, akiknek beadják a gyógyszereket, ellátják a sebeiket, vagy akár csak egy kedves szóval is megvigasztalják őket. Rengeteg olyan idős van, akinek a gyermekei külföldön élnek, és hetekig nem beszélgetnének senkivel, ha nem lennének a Caritas asszisztensei. Az által hogy rendszeresen járnak hozzájuk és odafigyelnek rájuk, reményt is adnak ezeknek az embereknek” – nyilatkozta Horváth Béla, Szalacs polgármestere, aki a partner-önkormányzatok közül kiemelkedően és hangsúlyosan támogatja a Caritas otthoni beteggondozói programját.

„Én úgy gondolom, hogy nagyon sok pozitív hozadéka van ennek a programnak, rengeteget nyert vele a község – az által is, hogy két fiatal asszisztensnő kap fizetést és maradt itt a községben ahelyett hogy külföldre ment volna munkát keresni. Ezen felül pedig az ellátottaknak egy olyan szolgáltatást tudunk nyújtani, amit a háziorvos nem tudna megoldani, vagy legalábbis nem ilyen rendszerességgel. Illetve rengeteg dolgot ingyenesen megkapnak a Caritastól, amit ők, a kis nyugdíjukból, nem tudnának megengedni maguknak – gondolok itt pelenkákra, különböző kötszerekre, olyan dolgokra amiket külföldi adományokból tud biztosítani a Caritas” – tette hozzá.

„Örülök nekik, mert egyedül nehéz”

„Biztonságérzetet adnak nekem ezek az ápolónők. Örülök nekik nagyon, mert egyedül vagyok, és nehéz. Tudom én magamat is kötözni, de nem úgy. Ők szakemberek és kedvesek is. Rajtuk kívül sokszor nincs senki, akinek elmondhatnám a gondjaimat. Mindig várom, hogy jöjjenek. Egyedül vagyok és bármi történhet velem. Van telefon, de azt nem lehet tudni, hogy ha történik valami egyáltalán tudnék-e bárkit is értesíteni. Így meg tudom, hogy rendszeresen rám néz valaki és ez egy biztonságérzetet ad” – mondta el Gizi néni, az otthoni beteggondozói szolgálat egyik ellátottja.

Minden keresztény ember küldetése

„Szentatyánk, Ferenc pápa egy külön levélben fordult a papokhoz és a hívekhez egyaránt és szorgalmazta, hogy ez év októberét különösképpen a missziónak szenteljük és rendkívüli missziós hónapként ünnepeljük. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a misszió nem csak bizonyos csoportoknak, vagy személyeknek fenntartott feladat, hanem minden keresztény ember küldetése, ahogyan arra az Úrjézus is több alkalommal utalt a tanításaiban. Tehát keresztény küldetésünkhöz hozzátartozik az, hogy misszionáriusok legyünk, ami elsősorban azt jelenti, hogy az életünkben meg kell látszódnia a hitünknek. A hit nem egy olyan kincs, amit zárt szekrényben őrzünk, hanem meg tudjuk osztani másokkal. Vegyük észre felebarátainkat, főleg azokat, akik különböző szenvedéseknek vannak kitéve, magányosak, szegények. Ez nem feltétlenül anyagi segítségnyújtást jelent, hanem emberi közeledést, odafigyelést” – mondta el Böcskei László, római katolikus megyéspüspök.

„A hit megélésének egy megnyilvánulása maga a Caritas is, az egyház szervezett szeretetszolgálata, amely megkeresi és megtalálja azokat a rászorulókat, akik a társadalom peremén vannak. Mikor egy utcán elhaladunk, nem is sejtjük, hogy sokszor milyen sorsok vannak a házfalak mögött, milyen szenvedések, félelmek. Ezt csak akkor tudja az ember felismerni, amikor megáll, bemegy egy ilyen otthonba, elbeszélget az emberrel és osztozik vele.  Az ilyenfajta kapcsolatteremtés minőségi idő lesz: az ember ad valamit, de gyarapodik is általa” – fogalmazott a főpásztor.

„Jó látni, hogy a szakszerű orvosi ellátás mellett ez az emberi közelség is jelen van az otthoni beteggondozásban és hogy ezt a Caritas munkatársai megvalósítják. Ezt onnan tudjuk, hogy maguk az ellátottak árulják el, és ez nem egy előkészített vallomás, hanem kihallatszik a spontán, őszinte megnyilvánulásaikból, és igazolja azt, hogy jó lenne még több erőforrást erre fordítani. Ehhez persze meg kell teremteni a szükséges hátteret” – tette hozzá.

Szolgálat amelyet érdemes fejleszteni

„Ennek megfelelően az egyházmegyei Caritas is folyamatosan azon fáradozik, hogy megkeresse azokat az adományozókat, szponzorokat, akik egy-egy területet, vagy egy-egy egyéni esetet fel tudnak karolni. A támogatók felé is megfelelően kell kommunikálni és jelezni azt, hogy sajnos még mindig egy olyan rendszerben élünk, ahol ezek a problémák nem találnak megoldásra országos szinten. De a lehetőségeinkhez mérten próbálunk helytállni és nyújtani azt a segítséget, amit tudunk. Ezért hálásak lehetünk, hogy külföldi adományozók mellénk állnak, ugyanakkor örvendetes, hogy sokan az önkormányzatok részéről igazi partnerekként fogadnak el bennünket, ami úgyszintén nem minden helyen egyértelmű, mert nem minden településen születik meg ez a jó együttműködés a különböző felek között. De vannak nagyon pozitív példák is, ahol az önkormányzat teljes vállszélességgel támogatja ezt a szolgálatot és az mindenkinek jó, hiszen kicsit fokozza az egész közösség életminőségét. Mert ahol odafigyelnek az idősekre, betegekre, rászorulókra, ahol minél kevesebben vannak azok, akik kizártnak érzik magukat, az a közösség megerősödik és egy minőségi közösség lesz. Ahol ezt nem gyakorolják, ott megkérdőjelezhető a hit és az emberség. Én ilyen meglátásból továbbra is értékelem ezt a szolgálatot és lehetőségeinkhez mérten ezt tovább kell fejleszteni. Egymást is kell ebben bátorítani, hogy igen ez egy érdemes tevékenység, amellyel nem valaki érvényesül, hanem igenis az egyház arculata kerül közelebb az emberekhez és szólítja meg őket” – hangsúlyozta Böcskei László.

Jelenleg a Caritas Catolica otthoni beteggondozói programja 7 munkaponton keresztül naponta összesen több mint 260 beteg számára biztosít egészségügyi és szociális ellátást a megyében.

Szombati-Gille Tamás

Follow by Email
Facebook