Év végi hálaadó szentmise a székesegyházban

A hortobágyi Kilenclyukú híd képét, annak szimbolisztikáját használva buzdított hálaadásra, köszönetre és a hit örömének továbbadására a 2019. december 31-i esti szentmisében a székesegyházban Böcskei László megyés püspök. Fodor József általános helynök, plébános a 2019. évi statisztikai adatokat ismertette.

Bevezetőjében Böcskei László megyés püspök arról beszélt: akik aznap a városközpontban jártak, észrevehették, hogy a Szent László téren már folytak az előkészületei az éjféli tűzijátéknak, a fények és minden az új esztendő közeledtét jelezte az embereknek. Az otthonokban is mindenhol megterítették az asztalokat, elővették a hűtőből a pezsgősüvegeket. Az egész világ odafigyelt tehát a keretekre, de a kérdés az, hogy mi mit tettünk ebbe, hogyan telt a mögöttünk hagyott év? Köszönetet mondtunk-e Istennek a nekünk ajándékozott szeretetéért, jóságáért, a számunkra felkínált lehetőségekért, illetve azokért a dolgokért is, melyeket elmulasztottunk vagy elrontottunk? Ugyanakkor ilyenkor fontos, hogy ne csak a múltba tekintsünk, hanem előre is, hiszen Isten újabb lehetőségeket fog kínálni ezután is – hangsúlyozta a főpásztor.

A prédikációban Böcskei László a hortobágyi Kilenclyukú híd képét, annak szimbolisztikáját használva buzdított hálaadásra, köszönetre és a hit örömének továbbadására. Azt mondta: szinte megbabonáz a magyarországi 33-as főúton található építészeti nevezetesség, mely 2009 óta a világörökség részét képezi. Az 1827 és 1833 között készült alkotásról szóló adatok, legendák sok érdekességet tárnak fel, igazán csodálatos látványt azonban akkor nyújt, ha lefelé menet, megfelelő távolságról, a Hortobágy folyó partjáról szemlélik az utazók, az arra elhaladók. Mi is vándorok vagyunk, létünk munka és küzdelem árán épül fel, ahogyan egy híd is, és ahogy az átkelő összeköt két partot, úgy köti össze Isten az életünk, a földi vándorlásunk két partját, ha megengedjük neki, hogy általunk és rajtunk keresztül megvalósítsa az ő tervét. Nem a véletlennek kiszolgáltatott, arctalan lényekként jelenünk meg tehát a világ előtt, hanem annak részeként, hiszen itt teremtett számunkra befogadó otthont Isten, aki élő kapcsolatot hozott létre a világgal, különösen velünk, emberekkel, és ez a betlehemi jászolt szemlélve tudatosulhat a leginkább bennünk.

Ugyanakkor, hogy a megfelelő feltételek biztosítva legyenek a megmaradáshoz és a felemelkedéshez, életünk minden szakaszában cselekednünk kell ezért istengyermeki méltóságunkban. Ez a munka nem akadálymentes, ahogyan a leírások szerint a Kilenclyukú hídnak a megépítése sem zajlott problémamentesen, de az alkotó ember felelősségérzetén és ügyességén múlik, hogy milyen jó, hasznos és tartós anyagok kerülnek az általa kreált építménybe. Keresztényként ráadásul ebbéli feladatunk nem közönséges, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mi és hogyan kerül bele az életünk építményébe. „Keresztényként nekünk úgy kell építkeznünk, ahogy Jézustól tanuljuk, igen, így, jelen időben” – fogalmazott az egyházmegye főpásztora.

A szentmise végén, a szokásoknak megfelelően Fodor József általános helynök, plébános a székesegyházi főplébánia 2019. évi statisztikai adatait ismertette. Mint megtudtuk, 66 keresztelő volt, 29 házasságkötés, 38 temetés és 29 személy lett megbérmálva.

Forrás: erdon.ro

Follow by Email
Facebook