Remete Szent Pált ünnepelték a premontreiek széktemplomában

Thébai vagy Remete Szent Pálra emlékeztek 2020. január 15-én, szerdán az esti szentmisén, a premontreiek Úri utcai széktemplomában, mely egykor a pálos rendé volt. Fejes Rudolf Anzelm prépost-prelátus, apát elmélkedett az ünnep történelmi hátteréről és lelki üzenetéről.

A bevezető részben Fejes Rudolf Anzelm arra hívta fel a figyelmet, hogy Thébai vagy Remete Szent Pál a pálos rend védőszentje és pátriárkája, az Úri utcai templomot pedig, melyet napjainkban úgy emlegetünk, hogy a premontreieké, valójában a pálosok építették. 1740–1742 között készült el, toronysisakok nélkül, illetve kétoldalt lett volna kereszthajó, de az sem épült meg forráshiány miatt. Benkovich Ágoston püspök (aki maga is ehhez a rendhez tartozott) vásárolt meg nyolc házhelyet, hogy templom és kolostor épüljön, tehát ez a vagyon sohasem volt magyar királyi vagy állami tulajdonban.

Mint ismert, a kalapos király, II. József hatályon kívül helyezte a szerzetesrendeket, és amikor 1802-ben visszaállították ezeket, a pálosokat nem helyezték vissza a jogaikba magyar földön. A premontreieket azonban igen, és mivel a váradhegyfoki ősi kolostoruk már le volt rombolva, megkapták a pálosok gazdátlan templomát, annál is inkább, hogy kultúrterheket kellett vállalniuk, iskolát fenntartaniuk. Ők megtartották a pálos lelkiséget is, sőt, nem változtatták meg a templom védőszentjét, aki maradt a Fájdalmas Szűzanya, és megülik a chestochovai kegykép ünnepét, valamint Remete Szent Pálét is – magyarázta az apát.

Prédikációjában Fejes Rudolf Anzelm arról beszélt, hogy minden templomnak megvan a sajátságos ünnepi rendje, általában egyet ülnek, a védőszentjükét, melyet búcsúnak is neveznek. A kezdetekben még a templom felszentelésének a napja kapta meg a búcsúengedélyt, a premontreiek mindkettőt megünneplik, szeptember 15-én és 18-án. Aztán léteznek fogadalmi ünnepek is, ilyen a Jézus Szíve búcsúja a Barátok templomában és a farsangi szentségimádás rendje a Szent László templomban. A szerzetesi templomok másképp működnek abból a szempontból, hogy például a közösség alapítójának napján is búcsút lehet nyerni, a premontreiek esetében ez a rendalapító Szent Norbert és a regulátadó Szent Ágoston. Ugyanakkor van még a prépostság védőszentjének, Szent István első vértanúnak a búcsúünnepe is, és mint korábban az apát említette, a pálos lelkiséget megtartva, Remete Szent Pál napján is ünnepelnek.

Thébai vagy Remete Szent Pál az első aszkéta, és noha a mai váradi embertől időben nagyon távol esik, egykor jelentős szentként ünnepelték, amit jelez, hogy Szent István mellett ő is a magyarok védőszentje. Tizenöt éves volt, amikor világgá menve elvonult az egyiptomi sivatagba, ahol 60 évig élt teljes elszigeteltségben. Egy látomás nyomán Remete Szent Antal apát talált rá, és temette őt el oroszlánok segítségével. Nem mellesleg Thébai Szent Pál a pálosok védőszentje, az egyetlen magyar alapítású rendé. Ennyi a történelmi háttér, a prépost-prelátus azonban azt is kiemelte, hogy az ünnepnek van egy lelki üzenete is, éspedig az, hogy aszkétizmus nélkül nincs hit, hiszen Thébai Szent Pál is Krisztusért ajánlotta fel szenvedését.

Forrás: erdon.ro