Lélekhordozók és lelket adók kell legyünk a világban

Pünkösdöt ünnepelni azt jelenti, hogy megújult reménységgel nézzünk bele a minket befogadó világba, és felelősnek érezzük magunkat abban, hogy Isten szeretetüzenete megnyilvánuljon minden élő előtt – fogalmazott a pünkösdvasárnap, 2020. május 31-én a székesegyház előtt bemutatott ünnepi szentmisén Böcskei László megyés püspök.

Bevezetőjében Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: a húsvéti szent időnek a végéhez érkeztünk, és sokszor hajlamosak vagyunk azt mondani: ezzel befejeződött egy szakasz a mi életünkben, hiszen ebben a liturgikus évben is megünnepeltük a megváltásunk titkát, több héten keresztül a húsvéti örömben próbáltunk élni. Sokszor és sokféleképpen megtapasztalhattuk azt, hogy a húsvéti öröm ott van a mi életünkben még akkor is, amikor ilyen rendkívüli állapotokat kell átélnünk. Felfedezhettük az öröm forrásait, a fényét és az erejét a mi életünkben, most pedig elérkeztünk pünkösdhöz, ami nem egy befejezés, hanem egy új kezdet, valami nagyon szépnek a nyitánya az életünkben, ha mi is nyitottak maradunk Isten lelke előtt. Befogadjuk őt és engedjük, hogy segítsen nekünk a helytállásban, abban, hogy valahogy megfeleljünk a megszokott mindennapok folyamán is feladatunk teljesítésének.

Valami új kezdődik tehát pünkösdkor velünk és általunk ebben a világban – hinnünk kell ezt, várnunk, kérnünk, hívogatnunk Istennek Szent lelkét hogy töltsön el bennünket, egész közösségünket és az egész világot, hogy szebb és jobb legyen körülöttünk minden – hangsúlyozta a főpásztor, majd hozzátette: különösen gondol mindazokra, akik az idén készültek a bérmálás szentségének a felvételére, és akik nem részesülhetnek ebben, mivel a járvány miatt a felkészítésüket nem tudták megfelelően elvégezni. Fiatalok, talán felnőttek is, várták a találkozást a Szentlélekkel, akiket arra kér: legyenek állhatatosak, s készüljenek továbbra is, hogy Isten akarata szerint belátható időn belül örömmel ünnepelhessük a Szentlélekkel való találkozás szép pillanatát az ő életükben is, a bérmálás szentségének kiszolgáltatását.

„Nagyon régen történt az meg, hogy ezen a napon, pünkösd ünnepén a székesegyházban ne szolgáltassák ki a bérmálás szentségét. Egyébként a püspöknek egyik feladata és kötelessége is, hogy ilyenkor a saját székesegyházában bérmáljon, adja a Szentlélek szentségét azoknak, akik erre felkészültek. Ennek elmaradása egy kicsit szomorúsággal tölthet el bennünket, azonban nem szabad megállnunk, megmaradnunk a bánatban, ahogyan az apostolok sem szomorkodtak, hanem eltöltötte őket a Szentlélek, és még nagyobb lendülettel, lelkesedéssel mentek tovább, hirdetve Isten csodálatos tetteit. Ezt akarjuk mi is tenni, megerősödni, átalakulni, eltelni lélekkel, hogy jobb és szebb legyen körülöttünk a világ” – nyomatékosította a váradi egyházmegye elöljárója.

Prédikációjában Böcskei László úgy fogalmazott: pünkösdöt ünnepelni azt jelenti, hogy megújult reménységgel nézzünk bele a minket befogadó világba, és felelősnek érezzük magunkat abban, hogy Isten szeretetüzenete megnyilvánuljon minden élő előtt. Ugyanakkor a pünkösdi üzenet meghívás is a bizalomra, amely fel meri venni a harcot az elcsüggedéssel és a beletörődéssel. Mert igenis van annak értelme, hogy ne engedjük át magunkat a közönségesnek és a világ hangjának. Van értelme annak, hogy a kapott és a megismert jót továbbajándékozzuk az embereknek a mi hitvalló életünkben.

És pünkösd üzenete a cselekvésre szóló meghívás is, mert a jelenben – itt és most – mi magunk vagyunk a világ alakítói és szépítői. Isten megadja nekünk az eszközöket: Jézus Krisztus által feltárta örök tervét, de most szüksége van ránk, hogy életbe ültessük ezt. Ezen az ünnepen ezt kell magunkkal vigyük, ezt a hitet, hogy Istennek nem tegnap és nem holnap, hanem most van szüksége ránk, hogy az ő szeretetterve megvalósuljon a világban. És hol a boldogság? Ott, ahol megvalósult a harmónia Isten és ember között, ahol békében és örömben tudunk együtt élni, a Lélek ragyogásától eltelve. Nem lehetünk ugyanis színtelenek és arctalanok, hanem a Lélek erejét és örömét kell visszatükröznünk az emberek felé a természetünkben, a munkánkban, a kötelességeinkben, és még a szórakozásainkban is. Lélekhordozók és lelket adók kell legyünk a világban, arra is gondolva, hogy egy új fejezet előtt állunk hit- és közösségi életünkben egyaránt. Merjünk indulni – tanácsolta a főpásztor, és ne ijedjünk meg attól, hogyha ez az új út, amit vállalni akarunk, a pusztaságba vagy a sivatagba vezet, hiszen a Lélek életet fakaszt bennünk és általunk.

Forrás: erdon.ro

KÉPEK  |  VIDEÓ