Jézus Szentséges Szívét ünnepelték Nagyváradon

Jézus Szentséges Szívének tiszteletére mutattak be ünnepi szentmisét a székesegyház előtti téren pénteken, 2020. június 19-én. A szentmise főcelebránsa Böcskei László megyés püspök, szónoka pedig Pék Sándor nagyváradi esperes-plébános volt. A Barátok templomában az 1930-as évek óta minden évben városközi engesztelő szentmisét tartanak Jézus Szíve ünnepén.

A hatályban levő járványügyi intézkedések értelmében ugyan bizonyos szabályok betartásával már lehet templomokban is miséket tartani, Jézus Szívének ünnepén a városközi engesztelő szentmisét mégis a székesegyház előtti téren mutatták be, mivel ott a jelenlegi körülmények közt többen elférnek biztonságosan a védőtávolság betartásával, mint a Barátok templomában.

A bevezető részben Böcskei László megyés püspök azt emelte ki: Jézus Szentséges Szíve ünnepének a nagyváradi egyházmegyében különleges figyelmet tulajdonítanak, az 1930-as években Fiedler István püspök különleges módon a Szent Szív oltalmára bízta az egyházmegyét. Az idén nem a Nagyvárad-Olaszi plébániatemplomban, hanem a székesegyház előtt, több plébániáról érkezett hívek közösen fordulnak Istenhez nagy bizalommal, és az Úr Jézushoz kérve, hogy az ő Szent Szívének szeretete és tüze járjon át minket, tegyen erőssé, kitartóvá és óvjon meg minden rossztól. Ugyanakkor a papoknak is mindig meglegyen a lelki erejük, s tudjanak ebből meríteni bátorságot, erőt, kitartást és sok-sok szeretetet Isten népének szolgálatára.

„Emeljük fel szívünket!” – felszólítást ismételte többször is prédikációja elején Pék Sándor esperes-plébános. Arra hívta fel a figyelmet, hogy minden szentmisén elimádkozzák ezt, a „Felemeltük az Úrhoz!” válasszal. Nagyon érdekes lenne, ha meghallgatnánk azt, hogy ki hogyan emeli fel az ő szívét az Úrhoz. Ki hogyan szokott feltekinteni arra, akit keresztül szúrtak? Ki hogyan szokott a rögvalóságból átlépni Istennek a világába? Amikor a szentmisébe ezt az imádságot bevezették, azért tették, mert egy átlépés történik, átváltoztatás, csoda, a legnagyobb szeretet világába. Innen a Földről, a sokféle fajta baj, nehézség sötétségéből a fénybe. A bűntől a megbocsátásba, a gondokból az önfeledségbe.

Az egyik gondolkodó azt mondja: Jézus Szíve nem más, mint a teljes Jézus belülről. Nem tudjuk, milyen volt kívülről, de hogy milyen volt belülről, azt egészen pontosan szemlélhetjük minden szentmisén. Az első pilléréhez az „Emeljük fel szívünket!”-nek már az ószövetségben találunk útmutatásokat – magyarázta a szónok. A pusztai vándorlások során Mózes kétszer üt a sziklára, hogy víz fakadjon, a katona lándzsája pedig megnyitja Jézus szívét, hiszen Krisztus a szikla. Mi pedig itt, a jelenben, az egyházmegye szívében, vagyis a forrásnál, hittel és bizalommal tekintünk Szent Lászlóra. Mint ahogy a pusztában, vagy mint ahogyan László királyunk bárdja nyomán víz, úgy a hitnek az élő forrása fakad Krisztusból. Törekvő hittel igyekszünk szívünkkel tehát Jézus Szívéhez emelkedni, melynek lényege nem más, mint az Eucharisztia. Ha jönnek a megpróbáltatások, vészjósló hírek, nem kell aggódjunk vagy féljünk, mert a gyökereink a folyóhoz jutnak el a szentáldozás során, ugyanis az Oltáriszentség megmutatja, milyen Jézus belülről.

Egy másik nagyon fontos pillére pedig ennek a felemelt szívnek a felajánlás, hiszen Jézus ezt kéri tőlünk – hangsúlyozta Pék Sándor. Legyen szó bármiről, amikhez hozzászoktunk, ezek Jézus szívéhez képes mind szemetek, viszont senki sem vész el, és boldogan hal meg, aki az ő szívének szenteli magát. Bele kell helyeznünk minden reményt, tőle kell kérni és várni az emberek üdvösségét.

A szentmise végén az ünneplők elimádkozták a Jézus Szíve-litániát és szentségi áldásban részesültek. A liturgikus zenei szolgálatot Kiss Géza-Lóránd a Nagyvárad-Olaszi templom kántora végezte.

Forrás: erdon.ro

KÉPEK  | VIDEO