Otthoni beteggondozókkal találkozott a főpásztor

Böcskei László megyés püspök az előző években végig látogatta az egyházmegyei Caritas Catolica égisze alatt működő otthoni beteggondozó központokat, illetve az ellátásra szoruló betegeket. Mivel a járványügyi előírások ebben az évben ezt nem teszik lehetővé, 2021. február 26-án, pénteken a főpásztor a nagyváradi püspöki palotában fogadta a Caritas Catolica azon alkalmazottait, akik az egyházmegye területén jelenleg 276 beteget látnak el napi rendszerességgel otthoni gondozás formájában.

A találkozó alkalmával a főpásztor köszönetet mondott a járványhelyzetben is vállalt, példátlan helytállásért, és további támogatásáról biztosította a gondozókat, akiken keresztül eljuttatta üzenetét az általuk gondozott betegekhez is.

Az otthoni beteggondozásban tevékenykedő a püspök munkatársai a szociális ellátásban – mondta az egyházmegye elöljárója, majd az Eucharisztikus Kongresszus mottóját, a 87. Zsoltár 7. versét “Minden forrásom belőled fakad“ idézve, a töltekezés fontosságáról beszélt.

„Egy szolgálatot teljesítünk, de felmerül a kérdés, hogy miből táplálkozunk, miből merítünk erőt. Amikor elfogy az erő a szolgálat közben, akkor kellenek a források. A ti szolgálatotok nem csak szociális jellegű, nem csak szolgáltatás, hanem – a Szentatya szavait használva – holisztikus megközelítése a betegeknek. Mindez hat rátok és szükségetek van a forrásra, amiből feltöltődve tudtok adni másoknak is. Továbbítani kell a reményt, a derűt ott, ahol szükség van rá. A betegektől kaphatunk is, még az is előfordul, hogy tőlük töltődünk.”

Ferenc pápának a Betegek Világnapjára kiadott üzenetéből idézett Böcskei László megyés püspök több részt, ezeket magyarázta és elemezte az otthoni betegápolást végző személyek szempontjából. „A betegségnek mindig van arca.” – volt az egyik ilyen idézet. Amikor egy beteggel kerülünk kapcsolatba, elsősorban egy embert közelítünk meg. Nem csak sebeket kötözgetünk, hanem arcokat simogatunk – hangsúlyozta az egyházi elöljáró.

Arra is emlékeztette a jelenlevőket, hogy az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtásakor azokért imádkoztak különös módon, akik a betegek szolgálatában állnak. Olyan időket élünk, – mondta a főpásztor – amikor minden gesztus, minden odafordulás számít betegek és családjaik számára egyaránt. Vannak olyanok, akiket nem látogatnak, vannak kiszolgáltatottak, vannak olyanok, akik azt, amit az emberi méltóság szempontjából meg kell kapjanak, azt csak a házi beteggondozásban munkálkodóktól kapják meg. Szolgálatotokban ott van a mindennapi döntés, hogy elinduljatok és végezzétek a munkátokat másokért.

Egy másik idézet a Szentatya üzenetéből a közelségről szót: „A közelség egy értékes balzsam.” Ez a közelség az, ami egy ideje egyre inkább hiányzik életünkből – állapította meg Böcskei László, majd hozzátette: A beteggondozó megtapasztalja és biztosítja ezt a közelséget. A jó kapcsolat a sikeres terápia feltétele, ti pedig majdnem egy lelkipásztori feladatot láttok el akkor, amikor meghallgatjátok a beteget, amikor jó tanáccsal látjátok el – mondta a beteggondozóknak a szónok.

Elmúlt évekből való emlékeit felidézve, azt is elmondta a megyés püspök, hogy amikor elkísérte a beteggondozókat szolgálatuk során megtapasztalta, hogy mennyire személyes az ő kapcsolatuk a betegekkel, mennyire otthoniasan bántak a gondozottakkal. Sokszor félre kell tennünk saját magunkat, és arra kell figyelnünk, akinek szüksége van közelségünkre, bátorításunkra, vagy egyszerűen csak jelenlétünkre. Fontos tehát a közelség, a meghallgatás. Tudni kell meghallgatni, néha elég a jelenlét és a meghallgatás, az a tudat, hogy figyelnek rá – tanácsolta a főpásztor.

Ezekben a járvány időkben különös figyelmet kell fordítani az esendő, szenvedő emberekre is, nem csak a betegekre, hanem a magányosakra, az elkeseredettekre, a bizonytalanságot megélőkre, az elszigeteltekre is. Lehet egy betegellátó rendszer vagy akár a Karitász jól strukturált, jól felszerelt, de csak akkor működik jól, ha jelen van az emberi közelség.

Arra is kérte a főpásztor a jelenlevőket, hogy törekedjetek az egyensúlyra és mindig ott legyenek, ahol kell: amikor a betegekkel vannak, akkor rájuk figyeljetek, amikor a saját családjukkal, akkor pedig a családi környezetre.

A Jairus leányának feltámasztási jelenetét ábrázoló képet is adott a megyés püspök a beteggondozóknak, amelynek hátlapján ima és áldás található, azzal a kéréssel, hogy ezzel a képpel adják át az ápolók gondozottjaiknak a főpásztor üzenetét.

Tóth Andrea, az otthoni beteggondozó program vezetője megköszönte Böcskei László megyés püspöknek a találkozót, valamint a folyamatos támogatást. Beszámolt ugyanakkor azokról a kihívásokról, amelyekkel a járvány időszakában kellett szembenézniük a beteggondozó program szempontjából, és a problémákra talált megoldásokról.

A találkozó a püspöki kápolnában elmondott közös imával és áldással zárult, miután a főpásztor a kápolna védőszentjének, Borromeo Szent Károlynak, az itt diakónussá szentelt Boldog Apor Vilmos vértanú püspöknek, valamint az itt pappá szentelt Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek vázolta fel röviden életpéldáját, bátorításul a beteggondozók számára.