Ezüstmisét ünnepeltek a Nagyvárad-Olaszi plébániatemplomban

Pappá szentelésének 25. évfordulója alkalmából hálaadó szentmisét mutatott be szombaton, 2021. június 12-én Giosanu Leonard segédlelkész a Nagyvárad-Olaszi plébániatemplomban. A szentmise szónoka Pálos István kanonok volt. A jubiláns lelkipásztorral együtt ünnepelt és koncelebrált a szintén ezüstmisés Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát is.

A szentmise bevezető részében Giosanu Leonard úgy fogalmazott: nagy öröm számára, hogy megünnepelheti pappá szentelésének 25. évfordulóját, és ahogy mondani szokás, szinte hihetetlen, nem is tudja, mikor telt el ennyi idő. Mindenesetre tartalmas periódus volt az életében, lehetetlenség volna felsorolni mindent, ami történt. Köszönetet mond elsősorban Istennek a hivatás kegyelméért – a negyed évszázad ugyanis csak emberi szempontból fontos, akire mindig figyelni kell, az az Úr, és ezért hálás mindenért, amit Tőle kapott. Ugyanakkor arra kér mindenkit: imádkozzunk azért, hogy még több munkás legyen a szőlőjében, minél többen merjenek Isten szolgálatába állni. Mert a papi élet gyönyörű, Istent szolgálni magasztos, és az emberek boldogságának előremozdítása is olyan nemes feladat, mely megér minden áldozatot.

Prédikációjában Pálos István kanonok arról beszélt, hogy a szeretet és hála gyűjtötte egybe a jelenlevőket. De mi csak viszontszeretünk, mert Isten már azelőtt szeretett minket, mielőtt megteremtett volna. Ő az, aki a papokat is hívja, hogy szóvivői legyenek az irgalmának és jóságának, és a szentségek kiszolgáltatása által biztosítsák a lelki békét, az Istenhez vezető utat. A szentségek ugyanis olyan értékek, melyekhez kell valaki, aki vállalja, hogy lemond önmagáról, és teljesen odaajándékozza életét az Úrnak.

A kevés pap pedig nem más, mint a hit hiányának a tünete, mert aki tényleg pap akar lenni, az nem kicsinyeskedik, méricskéli a szeretetet és szatócskodik, hogy mennyi az, amit elvár tőle az Isten. A jó pap halálosan komolyan veszi a Bibliát, és nem úgy tekint rá, mint egy szórakoztató olvasmányra. Folyamatosan tanúságot tesz, és olyan, mint egy jel, melyen keresztül folytatódik a megváltás műve, és megnyilvánul Isten szeretete.

Böcskei László megyés püspök a köszöntésében azt emelte ki, hogy egy jó pap kincs a környezete számára, majd egy korporáléval (miseabrosszal) ajándékozta meg „Leó” atyát.

Forrás: erdon.ro