Ajándék úton lenni és ajándék eljutni is Isten országába – Mindenszentek ünnepén a Steinberger kápolnánál

Mindenszentek ünnepén, délután 3 órától – az elmúlt évek hagyományainak megfelelően – városunk római katolikus hívei és papjai együtt imádkoztak idén is a Rulikowszki temető Steinberger kápolnája előtt.  Az eseményről Ciucur Losonczi Antonius számolt be a Bihari Napló hasábjain.

Kruzslitz Imre váradszőllősi plébániai kormányzó arról beszélt: bizonyára nem véletlen, hogy a katolikus egyház Mindenszentek napjára tette a halottakra való megemlékezést. Bár elhunytjainkra emlékezünk, a tekintetünk mégis az örökkévalóság felé irányul. Ahol előttünk távozott szentjeink vannak, oda tart a mi életünk is. A célunk nem lehet ugyanis más, mint eljutni az örökkévalóságba – olyan ez, mint amikor egy zarándokútra megyünk: van egy kegyhely, vagy valamilyen fontos hely, ahol egy jelenés történt, és a zarándokok útja oda vezet. Ilyen a mi életünk is – tart egy cél felé, ami nem más, mint az örök boldogság. Ahogy egy zarándokút sikere szempontjából is fontos a megérkezés, mi is azért vállalunk minden kihívást, küzdelmet és megpróbáltatást, hogy eljussunk Isten országába. Egyaránt értékes tehát a megérkezés és maga az út is, annak minden nehézségével együtt. Ajándék úton lenni felé, és ajándék eljutni is Isten országába, amiért hálásak kell legyünk az Úrnak. Minden napért, óráért, percért, amit felkínál számunkra itt a Földön. Mert bár fontos eljutni a mennybe, ugyanolyan lényeges rátalálni Istenre földi zarándoklatunk során is. Megfogni a kezét, belekapaszkodni, és vele járni életünk útján.

Juhász Gyula Consolatio című költeményét idézve azt is kiemelte a tisztelendő, hogy minél hosszabb az életünk, annál többet tapasztalunk. És egy ember életében, aki rátalált Istenre, a szenvedések mellett ott van az öröm is. Adjunk neki hálát ezért a sok-sok kegyelemért, melyekben részesített bennünket. Akik még itt vagyunk, van még lehetőségünk erre, miképpen arra is, hogy kérjük: erősítsen meg bennünket, ha gyengék vagyunk, akár lelki, akár fizikai szempontból. És van lehetőségünk imádkozni azokért is, akik előttünk jártak az úton, jeleként annak, hogy egyek vagyunk, és a halál sem választhat el bennünket. Nem értelmetlen tehát a küzdelmünk, ha azonban feladjuk, veszítünk – hangsúlyozta Imre atya.

Pék Sándor esperes a teljes búcsú elnyerésének lehetőségére hívta fel a figyelmet, illetve mondott köszönetet az imaegységért. Közreműködött Józsa Domokos váradszőllősi kántor.

Ciucur Losonczi Antonius/Bihari Napló

Fotók: A szerző felvételei