Eseménydús vesperás Boldog Bogdánffy Szilárd tiszteletére

Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök születésének 107. évfordulóján, 2018. február 21-én, szerdán 17.00 órakor a székeskáptalan tagjai a jelenlévő papokkal és hívekkel közösen esti dicséretet végeztek a nagyváradi székesegyházban. A nagyváradi egyházmegye vértanú püspökének közbenjárását kérték, és együtt imádkoztak az ő szentté avatásáért.

 

A vértanú püspök tiszteletére végzett vesperás keretében, Martin Roos temesvári megyés püspök, több temesvári székeskáptalani tag és Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök jelenlétében, Böcskei László megyés püspök megáldotta a Boldog Bogdánffy Szilárd mellékoltárt, amely a katedrális jobb oldalhajójában, a szentély felőli második, Szent István mellékoltárán kapott helyet.

 

Amint Kovács F. Zsolt püspökségi irodaigazgató elmondta, történelmi pillanat volt a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye életében, amikor 2010. október 30-án 50 püspök, több mint 200 pap és hívek ezreinek jelenlétében Angelo Amato bíboros, az illetékes római kongregáció prefektusa boldoggá avatta az 1953. október 2-án, 42 évesen mártírhalált halt Bogdánffy Szilárdot, az 1949. február 14-én titokban püspökké szentelt nagyváradi paptanárt, teológust. A rendszerváltó Románia első boldoggá avatott római katolikus mártírja, akit a római- és görög katolikus egyház újabb, hitükért és egyházukért bebörtönzött s halálra kínzott püspökei, papjai követnek a boldogok sorában.

 

A beatificatio vagy boldoggá avatás a római katolikus egyház bonyolult szentté avatási eljárásának első része, amikor górcső alá vonják a kiválasztott személy életszentségét, mártírhalálát és az általa véghezvitt csodákat. Az egyetemes egyházra érvényes szentté avatástól az különbözteti meg, hogy a boldoggá avatott kultusza egy kisebb területen érvényes, ám tisztelete ugyanúgy nyilvános és tömegeket mozgat meg. Ez tette időszerűvé Nagyváradon boldog Bogdánffy Szilárd székesegyházbeli oltárának elkészítését, amely a katedrális jobb oldalhajójában, a szentély felőli első, Szent István mellékoltárán kapott helyet. A 80x60 centiméteres medalionkép készítője Péli Mandula nagyváradi születésű magyarországi Barcsay-díjas grafikus és festőművész, aki alkotói koncepcióját tekintve nem az arc hagyományos, fotografikus ábrázolását tűzte ki célul sötét tónusú olajfestményén, hanem Bogdánffy Szilárd megdicsőülő mártírságát emelte ki az ismerős vonásokon, alanyát pedig egyszerű papi öltözetben festette meg. Ezt a nemes egyszerűséget keretezi a barokk és klasszicista stílusjegyeteket hordozó oltárépítmény, mely a debreceni Péter Art kft. kivitelezésében készült, Péter Gábor debreceni képkeretező-restaurátor és munkatársainak terve, alkotása. A szalagfonattal körbevett ovális keret a Szent István oltáron körbefutó szalagminta folytatása, a hársfából kézzel faragott, barokkos levélmotívumokkal díszített predella apácarácsa pedig Bogdánffy Szilárd börtönrácsainak allegóriája. Az alkotók tájékoztatása szerint a fafaragás tömbösítve, a szálirányokat figyelembe véve készült, majd enyves krétával, 12 rétegben alapozták a felületet, 1,5 milliméter vastagságban, aztán a finomcsiszolás következett. Az aranyozás 500 darab, 8x8 milliméteres, 23 karátos dupladukát aranylappal történt kétféle eljárással: fényaranyozási technikával és olajaranyozással a felületek nagyságától és mélységétől függően, mindezeket egy vékony lazúr lakkréteg védi.

 

 Boldog Bogdánffy Szilárd 1911. február 21-én született a szerbiai Vajdasághoz tartozó Feketetón, a hajdani Torontál vármegyében. Temesváron érettségizett a Piarista Főgimnáziumban. Teológiai tanulmányait Nagyváradon kezdte meg, majd tanárai javaslatára a budapesti Központi Papnevelő Intézetben folytatta, így került életfogytig tartó kapcsolatba a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyével. Fiedler István nagyváradi püspök a várad-őssi plébániatemplomban szentelte pappá 1934. június 29-én. Életét az ifjú generációk keresztényi nevelésének szentelte a 20. század háborúktól terhes első felében, amikor országhatárok módosítása, majd államosítások csonkították meg a váradi egyházmegyét. Felszentelése évétől letartóztatásáig,1949. április 5-ig, tanított a szatmárnémeti papnevelő intézetben, a nagyváradi Gojdu Líceumban és a Szent Orsolya-rend tanítóképzőjében, a Szent József Intézet lelkésze és lelki vezetője volt. Amikor pedig a Rongyos Gárdában való részvétellel megvádolták és kitoloncolták Romániából a budapesti Ranolder Intézet tanára lett. A második világháborút követően az elsők között tért vissza Nagyváradra, hogy immár ledoktorált ifjú teológusként segédkezzen az oktatás újjászervezésében. „A szinoptikus apokalipszis” címmel megírt disszertációját a Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen 1943-ban védte meg. A római- és a görög katolikus egyháznak a kommunista hatalom általi tudatos és szervezett lefejezése tette időszerűvé, hogy Romániában, titokban püspököket szenteljenek fel már a 40-es évek második felétől. Bogdánffy Szilárdot, letartóztatása évében, 1949. február 14-én Gerald Patrick O’Hara nuncius szentelte fel a bukaresti nunciatúrán. Scheffler János szatmár-váradi püspök titkáraként, a karizmatikus egyházfő elleni koncepciós perben fogták vallatóra a kommunista hatóságok, sikertelenül. Hazaárulás címén tartóztatták le, de vádat csak évek múlva emeltek ellene, miután Románia legádázabb börtöneiben, Máramarosszigeten, Capul Midián, Jilaván, halála előtt pedig Nagyenyeden raboskodott, ahol kezeletlen tüdőgyulladás végzett vele. Hamvai a felszámolt rabtemetőből tömegsírba kerültek azonosíthatatlanul.

 

Prédikációjában Böcskei László megyés püspök kiemelte, hogy miért fontos Bogdánffy Szilárd földi születésnapjáról, nem csak a mennyeiről megemlékezni. A főpásztor szerint a boldogok sorában tisztelt püspök megérdemli ezt, hiszen célba érése az életében tanúsított hűséges helytállásának, kitartó és fenntartások nélküli áldozatvállalásának eredménye, gyümölcse. Úgy haladt küldetése útján, hogy ezáltal nem csupán a világ szemében lett naggyá, hanem ami ennél sokkal fontosabb, értékessé vált Isten számára is, akire földi pályafutásának minden szakaszában tekintett.

 

Az esti ima végén Balog Katalin az egyházmegye főpásztorától vehette át „A Hit szolgálatában” nevet viselő egyházmegyei érdemérmet, amelyet 2012-ben alapított Böcskei László megyéspüspök, és minden év február 21-én, ennek ezüst változata olyan egyházhű személynek kerül átadásra, aki kimagasló és példaadó módon éli meg hitét, egyházszeretetét.

Az erre kinevezett bizottság az idei kitüntetést özv. Balog Józsefné Katalin kárásztelki hívőnek ítélte oda.

Nagy Jácint helyi plébános úgy jellemezte a kitüntetésre jelölt személyt, mint aki hűséges és önzetlen szolgálatot teljesített hosszú éveken át és teszi ezt mind a mai napig az egyházközségben. A nyolcvanhárom éves jelölt életpéldájával, szeretetével kitűnt a hitnek a szolgálatában és a hívek előtt is köztiszteletnek örvend. Évtizedek óta hűséggel szívén hordja az egyházközség hitéletét, amelyben mindig tevékenyen részt vett. Minden vasárnap és ünnepnapon elkíséri a plébánost filiába (Sarmaságra és Selymesilosvára), hogy segítségére legyen a kántori szolgálatban. Mindezt önzetlen szeretetből, hitből fakadó szolgálatból teszi. Példaértékű a közösséghez és az Egyházhoz való ragaszkodása, a Szűzanya iránti szeretete és tisztelete kimagasló.

 

Balog Katalin vallásos családban nőtt fel. A mindennapi szentmisére való járás fontossága már gyermekkorától kezdve szívébe ivódott.Már édesanyja is szolgálatot teljesített a plébánia körül sok éven keresztül, ezt követően pedig ő maga látta el a sekrestyési szolgálatot a nyolcvanas és kilencvenes években.

A helyi Rózsafűzér Társulatnak harmincöt éven át volt vezetője, erről két évvel ezelőtt mondott le, előrehaladott korára hivatkozva, de napi szinten ma is jelen van a rózsafüzér imán, amit minden szentmise előtt végeznek. A helyi plébániatemplom udvarán felállított keresztútnak egyik fő előmozdítója volt.

 

Amit hitből fakadóan megtapasztalt, azt felelősségtudattal átadta családtagjainak is, hiszen két lánya is jelenleg sekrestyési szolgálatot tölt be. Számára mindig az volt a legfontosabb, hogy az isteni szeretet tapasztalhatóvá váljon általa. Mindent, amit tett és tesz, azt hűséggel és önzetlenül teszi Isten dicsőítésére, valamint a közösség hitben való megerősítéséért, sohasem keresve a maga javát, érezve azt, hogy amit tesz, azért az igaz és őrök Istentől kap jutalmat.

 

KÉPEK   |   VIDEO

Kövessenek minket a Facebookon is!