A Nagyvárad-velencei plébániatemplom búcsúját ünnepelték

A Nagyvárad-velencei római katolikus plébániatemplom búcsúját ünnepelték 2017. december 9-én, szombaton délben. A szentmise szónoka és főcelebránsa Varga Sándor biharpüspöki plébános volt.

Az ünneplőket Curaliuc Demeter várad-velencei plébános köszöntötte, különösen a távolról érkezett vendégeket: a berettyóújfalusi plébánost és a derecskei híveket. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy együtt imádkozhatnak.

 

Varga Sándor biharpüspöki plébános prédikációjában arra kérte a megjelenteket: merengjenek el egy kicsit azon, vajon miért van úgy, hogy a kezdetekben Isten beszélgetett Ádámmal és Évával, az első emberpár pedig válaszolt neki, napjainkban azonban megtört ez a személyes kapcsolat, és Isten hallgat. Az ünnep történelmi vonatkozására reflektálva arra hívta fel a figyelmet: a fóti Szeplőtelen Fogantatás temploma volt a világ legelső szent hajléka, mely ezt a titulust kapta, éppen 1855. december 8-án lett megáldva. Ybl Miklós építette 1845-1855 között romantikus stílusban, és az ő unokatestvére, Ybl Lajos alkotta azt a fiatal nőt ábrázoló híres szobrot, mely egy befalazott erkélyen látható Budapesten, a Thököly út 61. szám alatt. Ehhez egy legenda kapcsolódik, miszerint a 20. század elején élt egy fiatal pár, a fiú elment a frontra, mindenki azt hitte róla, hogy hősi halált halt az első világháborúban, a nő azonban mindig az erkélyen várta, figyelt, mert abban reménykedett, hogy még visszatér. Közben spanyolnátha járvány tört ki, a nő is megbetegedett és belehalt, így már nem élt akkor, amikor néhány nap múlva a párja tényleg hazatért. „Mária is mint egy hűséges asszony, a mennyország erkélyén hazavár bennünket, rajongó szeretettel. Szomorú, mert látja a gyarlóságainkat, a vétkeinket, de ugyanakkor reménykedik is, mert bízik abban, hogy soha sem adjuk fel a bűnök elleni harcunkat - fogalmazott a szónok.

A Szeplőtelen Fogantatás dogmáját, miszerint a Szűzanya mentes az áteredő bűntől, IX. Piusz pápa hirdette ki 1854-ben, és néhány évre rá, 1858. március 25-én, Mária-jelenés volt, amikor a Szűzanya megjelent Soubirous Bernadette-nek Lourdes-ban. A 19. században ugyanakkor egy másik fontos Mária-jelenés is töertént, 1830. november 27-én Párizsban, amikor Mária Csodásérmű Boldogasszonyként jelent meg Labouré Szent Katalinnak.

A Szűzanya az erkölcsi tisztaság jelképe, számos egyházi ének szól arról, hogy őt csodálva mi is megszépülünk, hiszen ahogyan egy könyv címe is mondja, arra tartunk, amerre tekintünk. Ne csak a végeredményben lássuk meg tehát a szépet, hanem a folyamat szépségét és szentségét is látni kell, mert ez adja a belső vonzerőt - tanácsolta a tisztelendő.

Az áldás előtt Curaliuc Demeter mondott köszönetet a szónoknak beszédéért, valamint Tóth Beáta kántornak és a kórusnak, a Lisieux-i Kis Szent Teréz Nőszövetségnek és vezetőjének, Fleisz Juditnak, az egyháztanács elnökének, Rais W. István egyháztanácsi tagnak, a Bihari Napló főszerkesztőjének.

 

Forrás: erdon.ro

Kövessenek minket a Facebookon is!